A metróépítés ára, avagy ahol még sosem járt forgatócsoport

Korábban

Csontvázakat találtak a budapesti metróépítők

Urbanizációról mesél a budapesti HÉV

Metróépítés fenyegeti a római műemlékeket

Középkori település rejtőzhet a Kálvin tér alatt

A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium rendelkezésére és irányításával 1949-ben megkezdődött a metró törzshálózatának, illetve első vonalának tervezése. A tervezési munkával kezdetben az Állami Mélyépítési Tervező Vállalat keretében létrehozott tervezőiroda foglalkozott. A KPM Közlekedési Kollégium 1949 decemberében tárgyalta és hagyta jóvá a vonalvezetési tanulmányt, ezután kezdődött a tulajdonképpen tervezés. 1950-ben megalakult a Metró és HÉV Igazgatóság jegelődje a Földalatti Vasút Vállalat, melynek feladata abban az időben a beruházás szervezése volt.



Az elhatározás után négy és fél hónappal a Szent István téri szállítóakna süllyesztésével megkezdődött a metró építése. Már nagy ütemben folyt az építkezés, amikor 1950 szeptemberében a Minisztertanács határozatot hozott a budapesti metróhálózat kiépítésére. A határozat a kelet-nyugati vonal Népstadion - Deák tér szakaszra pedig 1955. évi üzembe helyezési határidőt szabott meg. 1954 februárjában egy kormányhatározat leállította az építkezést - a folytatás pontos időpontjának megjelölése nélkül - olyan befejező munkákat engedélyezve, amelyek a felszíni épületek biztonsága szempontjából elengedhetetlenek voltak.

Ezt a kiskaput kihasználva a tényleges építkezés az év végéig folytatódott. Ezután csak állagmegóvási munkák folytak, ekkor rövid időre szóló, ideiglenes megoldások születtek. 1958-ban indították el az úgynevezett szigetelési programot, ennek keretében végleges szigeteléssel látták el az építményeket. Ettől kezdve csak olyan munkákat végeztek, amelyek a végeleges létesítményeknek részei.

A végleges gazdasági programot 1963-ban hagyták jóvá, hivatalosan ebben az időben indult újra Budapesten a metró építése. Ekkor döntöttek az Astoria állomás megépítéséről, valamint a vonal Fehér útig történő meghosszabbításáról is. Az első szakasz átadását 1970. év végére, a teljes vonal befejezésének időpontját 1973-ra írták elő. Ettől kezdve folyamatosan haladt a munka. 1970 elejére a Földalatti Vasút Vállalat feladata kibővült, készülni kellett az üzemeltetés feladatainak ellátására is, a vállalat neve ekkor "Metró" Budapesti Földalatti Vasút lett.

1970. április 2-án az Örs vezér tere - Deák tér közötti szakaszt, 1972. december 22-én a Deák tér - Déli pályaudvar közötti szakaszt adhatták át az utasforgalomnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége