A ruházkodás miatt alakulhatott ki a mezőgazdaság

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem doktorandusz kutatója, Ian Gilligan szerint a mezőgazdaság kialakulásáról szóló hagyományos elméletek az élelmiszertermelés egyre újabb és produktívabb formáinak kereséséhez kötik az agrikultúra kibontakozását. Az elméletek nem térnek ki arra, hogy a növénytermesztés és az állattartás miért csak közel 10 ezer évvel ezelőtt jelent meg.

A doktorandusz szerint a lehetséges magyarázat a klímaváltozásban keresendő. Az északi féltekén ugyanis az utolsó jégkorszak végén jóval hidegebb volt a mainál, amely a vadászok és gyűjtögetők számára melegebb és rétegesebb öltözködést igényelt. A levadászott állatok szőrméjét az éghajlatváltozás miatt könnyebb és szellősebb ruhákra cserélték. Ekkor jelent meg a gyapjú mellett a kender alapanyagú öltözet, amelynek elterjedése katalizálhatta a mezőgazdaság kezdetleges formáit.

Gilligan a Bulletin of the Indo-Pacific Prehistory Association legújabb számában közölt írásában szembeszáll a szakma alaptéziseivel. Elgondolása alapján a vadászat és gyűjtögetés a mezőgazdálkodásnál megbízhatóbb és hatékonyabb módja volt az élelmiszer beszerzésének. Érvelése szerint a kedvező éghajlat miatt Ausztrália őslakóinak sem volt szükségük több rétegű ruhákra, s emiatt a mezőgazdálkodás elterjedésére sem került sor. A vadászat és a gyűjtögetés minden igényüket kielégítette. Az abók általában meztelenül jártak-keltek, csak igen egyszerű és kezdetleges ruhadarabokat viseltek. A státuszjelző dekorációk sem a ruháikon, hanem a testükön jelentek meg.

A Melbourne-i Egyetem kutatója, Lindsay Falvey szerint Gilligan kutatása igen fontos a vadászó és gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra való áttérés történetének vizsgálatában. Falvey szerint azonban a ruházkodás nem lehetett elsődleges, legfeljebb kiegészítő szerepű. Gilligan beszámolója nyomán tehát termékeny vitákra számít.