Meghal Pásztor Lajos történész
2004. szeptember 13. 12:06
Budapesten született 1913. február 13-án. Tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen végezte, s 1939 májusában középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1941 januárjában magyar és egyetemes újkori történelemből, valamint oklevéltanból doktorált. 1941 szeptembere és 1946 októbere között a budapesti Országos Levéltárban dolgozott. 1946-ban Rómába került, ahol a Magyar Akadémia titkáraként tevékenykedett 1949 áprilisáig. Ekkor `scriptor` lett a Vatikáni Titkos Levéltárban, majd 1956 januárjától 1983 márciusáig levéltárnok volt. Ő volt mindmáig az egyetlen magyar `civil`, aki ebben a megtiszteltetésben részesült. XII. Pius pápától megkapta a vatikáni állampolgárságot is. 1968-ban a világ talán legjelentősebb katolikus egyetemén, a jezsuita Gregoriánán az egyháztörténet professzorává nevezték ki. Életének nagy része Rómához, a vatikáni levéltárhoz, az egyetemhez kötődött, soha többé nem tért vissza Magyarországra. Mindazonáltal készségesen segítette a Rómában megforduló magyar kutatók, történészek munkáját. 1974-ben pápai kormányfőtanácsos lett. Több tudományos társaság tagja és nemzetközi katolikus tudományos folyóiratok munkatársa volt. Magyarul főleg a Katolikus Szemlében publikált. 1955-ben megalakította és 1980-ig működtette az Anonymus nevű, római magyar kiadót. 1974-ben megkapta a Szent Szilveszter érdemrend parancsnoki fokozatát és a francia Becsületrend tiszti keresztjét is. 1994-ben magas magyar állami kitüntetéssel is elismerték munkásságát. Művei közül kiemelkedik 1970-ben Rómában megjelent Archivistica című tankönyve és az első vatikáni zsinathoz kapcsolódó, sok száz oldalas dokumentumközlése és elemzése. Még magyarországi tartózkodása alatt látott napvilágot A magyarság vallásos élete a Jagellók korában című könyve és a Vatikáni Levéltár című tanulmánya.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Egy dühös szóváltás vetett véget az operaénekes Mario Lanza amerikai karrierjének tegnap
- A közeli kocsmákból érkező sört fogyasztotta az előadások alatt a Globe közönsége tegnap
- Kiváló művész, de nehéz ember volt Gustaf Gründgens, Mephisto ihletője tegnap
- Egész évben változatos sportok helyszínéül szolgált a régi Városliget tegnap
- Az évszázad összecsapásának bizonyult az oszmánok elleni lepantói ütközet tegnap
- Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény tegnap
- Báthory Zsigmond arcképével nyílt meg a Nemzeti Múzeum új kiállítása tegnap
- Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet tegnap