Trianon örökségét hordozzák a Benes-dekrétumok

Vadkerty Katalin éjsekújvári történész máig megválaszolatlan kérdésnek nevezte, hogy mi késztette a magyar delegációt az egyezmény aláírására, hiszen a dokumentumokban tisztázatlan fogalmak szerepelnek. Válasza szerint talán éppen ez segítette hozzá Magyarországot, hogy 1946 tavasza helyett egy évvel később kezdte meg az áttelepítést, megvédve ezzel 40-50 ezer magyart.

A kutatónő szerint a nyugati nagyhatalmak által nem támogatott, 16 cikkelyből álló szlovák-magyar egyezmény értelmében Csehszlovákia megszerezte a magyarországi toborzás irányítási és végrehajtási jogát. A dokumentum azt is tartalmazta, hogy a kitelepítettek tulajdona a csehszlovák állam tulajdonába megy át, kártérítést a magyar áttelepítettek csak 50 hektárig igényelhetnek. 1946-ban a tulajdon megszerzéséről illetve megvédéséről folyt az egyezkedés a két ország között, majd 1947. április 11-én megindították Léva környékéről az első transzportokat.

Benes öröksége máig vitatott kérdés

Popély Árpád somorjai történész kifejtette: az eredeti tervekhez képest mérsékelt nagyságrendben zajlott le a lakosságcsere. 1946 áprilisa és 1947 decembere között a felvidéki magyarság 15 százalékát telepítették ki, a magyar adatok szerint 87.839, a szlovák adatok szerint 89.660 embert. Elmondta: az 1945. július 3-án tartott potsdami konferencián még 400 ezer kitelepítendő magyarról beszéltek, ügyelve arra, hogy azokat, akik vegyesházasság vagy asszimiláció folytán - kisebbségi jogok nélkül - az országban maradhatnak, az ország különböző régióiba telepítsék szét.

Gyurgyík László pozsonyi szociológus arról szólt, hogy a mai Szlovákia területén háromszor csökkent jelentősen a magyar lakosság aránya, az első illetve a második világháborút követő években, majd az 1990-es években. 2001-es adatokra hivatkozva közölte: a magyar szülők gyerekeinek 6,5, míg a vegyes házasságokból született gyerekeknek 80 százaléka választja a szlovák nemzetiséget.

Gulyás László szegedi történész azon meggyőződésének adott hangot, hogy a lakosságcsere előzménye még 1918-ra, 1920-ra tehető. Úgy fogalmazott: "Olyan csehszlovák-magyar határ születik meg Trianonban, amely többszázezer magyart tesz a csehszlovák államhoz, ennek következtében a konfliktust belekódolja a csehszlovák állam történetébe, és ez vezet 1938-hoz, ez vezet az 1945-47 közötti lakosságcseréhez, és véleményem szerint ez vezet a mai szlovák-magyar feszültséghez is."

A salgótarjáni tudományos konferenciát köszöntő Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke, és Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy aktuálissá vált a kérdés, miután a szlovák parlament szeptember 20-án határozatban szentesítette a Benes-dekrétumokat. Eduard Benes 143 dekrétumot bocsátott ki, ezekből 13 vonatkozott közvetlenül a német és a magyar kisebbségre.

(Múlt-kor/MTI)