2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A magyar honfoglalás egy genetikus szemével

2007. szeptember 13. 09:00

A Kárpát-medence lakossága a 10-11. században genetikailag heterogén volt, egyes genetikai vizsgálatok pedig a honfoglalók ázsiai eredetét is alátámasztják.

A tudós annak kapcsán nyilatkozott kedden a távirati irodának, hogy Populációgenetika és fosszíliakutatás a genomika korában címmel szerdán a Semmelweis Egyetemen tartott előadást. A Genetikai Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének közös kutatása során tíz magyarországi 10-11. századi temetőt tártak fel, köztük klasszikus honfoglalás kori temetkezési helyeket és a honfoglalás előtt már itt élő népek "köznépi" temetőit.

Raskó István ismertetése szerint összesen 110 csontvázat vizsgáltak meg, ám mindössze 27-ből sikerült azonosításra alkalmas DNS-t nyerni. Összehasonlításképpen 250 mai magyar, illetve Korondon élő székely hajszálaiból is DNS-mintát vettek. Mint Raskó István kiemelte, a köznépi temetőkből nyert úgynevezett mitokondriális DNS a nyugat-európai populációra jellemző genetikai képet adja. A honfoglalóknál viszont ettől eltérő, kimutathatóan ázsiai eredetű genetikai bélyegeket (markereket) és délkelet-európai jellegzetességeket találtak.

Az Y-kromoszóma vizsgálatával is sikerült a honfoglalóknál kifejezetten az ázsiai hatást tükröző, uráli eredetű genetikai bélyeget azonosítani. "A mai finnugor népeknél nagy százalékban fordul elő ez a marker, szemben a mai magyar és székely férfiakkal: a 250 vizsgált minta közül mindössze egyben, egy székelyénél találtuk meg ezt a bélyeget" - mutatott rá a professzor, hozzátéve, hogy a vizsgált honfoglalás kori csontok felénél ugyanakkor megtalálható az uráli eredetű Y-kromoszomális bélyeg.

"Bizonyos értelemben ez alátámasztja a honfoglalók ázsiai eredetét" - hangsúlyozta Raskó István. Ismertetése szerint a ma élő székelyek Y-kromoszómájában egy tipikusan közép-ázsiai eredetű bélyeget is találtak, ami "a történeti kontinuitást" támasztja alá. A magyar és székely populáció rendelkezik továbbá egy anatóliai eredetű Y-kromoszomális markerrel.

"A Balkánról került Európába, azonban e bélyeg előfordulási gyakorisága a ma élő magyarságnál és a székelyeknél magasabb, mint a többi európai népnél" - mutatott rá a genetikus. Következtetése szerint a magyarság vándorlása során már "találkozott" ezzel a bélyeggel,  az ekkor "kerülhetett be" a magyar populációba.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár