Kalandozások Pannóniában: veszélyeztetett erőd Pilismarótnál

A romokat Fröhlich Róbert azonosította Castra ad Herculem erődjével. Az Itinerarium Antonini szerint az erőd Cirpi-től 12, Solva-tól 9 római mérföldre feküdt. Fröhlich 1893-ban végzett terepbejárása során felmérte az erőd hozzávetőleges alaprajzát is. Finály Gábor 1906-ban végzett részleges feltárása során megtalálta az erőd keleti és déli falát tornyaikkal együtt, valamint az erőd belsejében további három épületet is sikerült azonosítania.

Az erőd szabálytalan alakú alaprajza a hegytető körvonalához igazodott. A castellum 340 méter hosszúságban terült el a hegytetőn, szélessége a nyugati oldalon 130, míg a keleti oldalon csak 31 méter volt. Az 1,8 méter vastag falai még a tizenkilencedik század végén is közel 2-3 méteres magasságban álltak. A keleti fal építésével egyidejűleg két U alakú tornyot is emeltek az erőd építői, míg a déli oldalon talált, hat darab félkör alakú torony a Valentinianus kori újjáépítés eredménye lehet.

Három épületet - egy horreumot és két kisebb alapterületű, északi oldalukon apszissal rendelkező épületet - is felfedeztek az erőd északi részében. A horreum 33x27 m alapterületű, falai 1,16 m szélesek voltak. Az épület belsejében, négy sorban, soronként hat pillért helyeztek el. Közülük hármat az épület északkeleti sarkában egy fazekas égetőkemence építése miatt eltávolítottak. A későbbi újjáépítések során a raktárhoz közelebb eső apszisos (szentéllyel rendelkező) épületet három fallal kapcsolták össze a raktár épületéhez.

A késői római erődöt egy ovális hegytetőn (Kis-hegy) a Dunától 2 kilométerrel délre a mai Pilismarót délkeleti részén, Diocletianus uralkodása alatt, i.sz. 294-297 között építették, míg az előkerült érmék és bélyeges téglák szerint a negyedik században Valentinianus alatt újabb munkálatokra kerülhetett sor. A falu északnyugati területén találtak egy Marsnak szentelt oltár-követ is, melyet az equites Dalmatae katonái állítottak.

Említést érdemelnek még a limes út főága mentén található katonai objektumok, amelyek szintén Pilismarót környezetében találhatók. A kutatás több őrtornyot is azonosított, valamint egy, a Pilismarót-Malom-patak torkolatában lévő, szokásos tornyoknál nagyobb alapterületű erődítményt. Mindez arra szolgálhat bizonyítékul, hogy ez a limes szakasz komoly veszélyeknek lehetett kitéve a túlparton élő népektől.

Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu