Elveszett dokumentumok a nagy pestisjárvány okairól
2007. június 4. 11:00
Évszázadokon át a patkányokkal érkező bolhákat okolták a középkori Fekete Halálért. Újabb kutatások szerint azonban inkább az ebola vírushoz hasonló kór szedte áldozatait.
Korábban
A Dorseti Történeti Központban nemrég előkerült 14. századi iratanyagok alapján a Gillingham települést 1348. októberében elérő járvány története rajzolódik ki, amely az ott élő 2000 ember felével alig négy hónap alatt végzett.
A halálozásokat egy részletes jegyzőkönyvben örökítették meg, amelyben a korszaktól igen szokatlan módon minden három hétben összegzést és sajátos statisztikát is készítettek az elhunytakról. A kutatók számára mindebből az volt igazán érdekes, hogy a járvány 1348-49 telén is tovább terjedt, amikor a bolhák és patkányok a hideg miatt nem mennek a szabadba. A pestisjárványt feltehetőleg vírusos fertőzés okozhatta, amely a vérhashoz vagy az ebolához hasonló tüneteket produkált, és azokhoz hasonlóan emberről emberre terjedt.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a közfelfogással ellentétben valószínűleg nem a bubópestis baktériuma, hanem egy Ebola-szerű vírus irtotta ki a 14. század közepén Európa lakosságának negyedét. A Liverpooli Egyetem két járványkutatója 6 évvel ezelőtti tanulmányában úgy ítélte meg, a vírus bármikor újra útjára indulhat.
A történelemkönyvek szerint a később fekete halálnak elnevezett járvány 1347-ben, a szicíliai Messina kikötőjébe érkezve jutott Európába. Más feltételezések szerint 1347-ben a pestis kórokozója jóval északabbra, Genovában ért az öreg kontinensre. A kórt a jelenleg érvényes magyarázatok szerint a Krím-félszigetről hazatért genovai hajósok, illetve a hajópatkányokon élősködő, fertőzött bolhák hurcolták magukkal. A járvány öt év alatt gyakorlatilag megtizedelte Európa lakosságát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Farmernadrágot sem viselhettek a Budai Ifjúsági Parkban szórakozó fiatalok tegnap
- Egész életükben futottak a törvény elől a középkor legendás banditái tegnap
- Roosevelt segítségével menekült el hazájából a pszichoanalízis megteremtője tegnap
- Máig rejtélyek övezik az Omega zenekar megalakulásának történetét tegnap
- Izgalmas kísérletekkel és előadásokkal készül a Szegedi Tudományegyetem a Kutatók Éjszakáján tegnap
- A keleti táblás játékok világába is elkalauzolja az érdeklődőket az idei PONT fesztivál tegnap
- A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot tegnap
- Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 2024.09.22.