A nagy pestisjárvány okozhatta a kis jégkorszakot

Az 1347-es nagy pestisjárvány okozta a középkori `kis jégkorszakot` Európában - állítják holland tudósok. A középkori klímaoptimum, vagyis helyenként a jelenkori felmelegedésnél is enyhébb klíma a VIII. század végétől tartott, amelynek a XIV. században beköszöntő háromszáz éves kis jégkorszak vetett véget. A lehűlés hátterében hol a napfolttevékenységet, hol pedig az óceáni áramlatok megváltozását sejtik a kutatók.

Környezettörténet a Múlt-koron

A legújabb elmélet az Utrechti Egyetem kutatóinak nevéhez fűződik. Dr. Thomas van Hoof kollégáival Hollandia délkeleti részéről származó tófenéki üledékből nyert pollen- és levélmaradványokat tanulmányozott, majd a gabonafélék és a fák pollenjének mennyiségi elemzése alapján kiszámította, hogy mely korszakokra esett a mezőgazdasági termelés virágkora és mélypontja. (A részleteket lásd: Coupling between atmospheric CO2 and temperature during the onset of the Little Ice Age)

A kutatók számításai szerint az 1200-as években robbanásszerű fejlődésnek indult a mezőgazdaság, amely kiterjedt erdőirtással párosult. E folyamat eredményeként a légkörben megszaporodott a szén-dioxid - amelyben napjainkban a globális felmelegedés okát látják-, s a kontinensen enyhe éghajlat uralkodott.

Az 1347-es pestisjárványnak azonban Európa lakosságának egyharmada áldozatul esett, így csökkent a mezőgazdasággal foglalkozók száma és zsugorodott a művelt földek területe. A parlagon maradt területeket lassacskán visszahódította az erdő, és a fák "elfogyasztották" a széndioxid jelentős részét. Ezzel a kontinensen kezdetét vette a "kis jégkorszak", amely háromszáz éven át tartott, míg az európai lakosság létszáma és mezőgazdasági termelése "vissza nem állt" az 1347 előtti szintre.

(Múlt-kor/MTI)