80 éves XVI. Benedek pápa
2007. április 16. 17:00
Nyolcvan éves lett Joseph Ratzinger, azaz XVI. Benedek, aki a 265-ik pápaként két éve áll a római katolikus egyház élén.
Korábban
Vaskezű pápa bársonykesztyűben
Joseph Alois Ratzinger 1927-ben a felső-bajorországi Marktl am Innben született, édesapja rendőrtiszt volt. Vallásos szülei mély ellenszenvvel viseltettek a nemzetiszocialista rendszerrel szemben, azonban semmit sem tehettek fiaik Hitler-Jugendbe való kötelező besorozása ellen. A 16 éves Ratzingert a háború utolsó éveiben - szintén akarata ellenére - segédszolgálatosként bevonultatták a müncheni légvédelmi ezredhez, majd 1944-től, amikor betöltötte a hadköteles kort, az osztrák légióban kellett nehéz testi munkát végeznie.
1981-től a pápa az egyházi tanítóhivatal, a vatikáni Hittani Doktrínák Szent Kongregációjának prefektusává nevezte ki, s a konzervatív politikusként számon tartott Ratzinger 24 éven át vezette rendkívüli szigorral az egyik legbefolyásosabb vatikáni szervezetet. Ezzel egyidejűleg a Nemzetközi Teológiai Tanács és a Pápai Biblikus Tanács elnöke is lett. 1982-ben lemondott a müncheni érsekségről, 1993-ban Velletri-Segni bíboros-érseke, 2002-től a bíborosok dékánja lett. Hetvenötödik életévének betöltésekor, 2002-ben az egyházjog értelmében be kellett nyújtania lemondási kérelmét II. János Pálnak. Az egyházfő azonban továbbra is maga mellett akarta tudni egyik legfőbb tanácsadóját, s a prorogatio, vagyis a meghosszabbítás jogával élve pozíciójában tartotta a bíborost.
A "Cooperatores veritatis" (az igazság segítőtársai) jelmondatot valló pápa azonban rácáfolt az előzetes várakozásokra, inkább fontolva haladó reformer egyházvezetőnek bizonyult. Első enciklikáját 2006 januárjában Deus est caritas (Az Isten: szeretet) címmel adta ki. 2007 márciusában Sacramentum Caritatis címmel újabb enciklikát adott közre, megerősítve a kötelező papi cölibátust. Elődjéhez hasonlóan ő is elutasítja az abortuszt, a mesterséges születésszabályozást és az eutanáziát, ellenzi az egynemű párok együttélésének törvényesítését. Elődjével ellentétben kevesebbet utazik: pápasága két éve alatt kétszer járt Németországban, ellátogatott Lengyelországba, valamint Törökországba is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Egy szabadságharcos rejtegetése miatt vetették börtönbe Madách Imrét tegnap
- Ügyvédje akadályozta meg Stephen Kinget, hogy saját kezűleg álljon bosszút autóján tegnap
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd tegnap
- Rendőri felügyelet alá helyezték a szanatóriumban röpiratokat készítő Széchenyit tegnap
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre 2024.09.20.
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 2024.09.20.
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 2024.09.20.
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 2024.09.20.