2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Fagyhalálhoz vezetett az antarktiszi versengés

2007. március 29. 15:30

1912. március 29-én halt meg az Antarktisz jégsivatagában Robert Falcon Scott, az Amundsennel a Déli sark meghódításáért vívott versenyfutás balszerencsés vesztese.

Versenyfutás az utolsó terra incognitáért

Scott 1868. június 6-án született Devon grófságban egy sörfőző fiaként. Tizenhárom évesen állt be a tengerészethez, ahol mérnöknek tanult. Felettesei már ekkor igen tehetségesnek találták, 18 évesen azt mondták róla, hogy ő fogja kitűzni a brit lobogót a Déli sarkon. A Királyi Földrajzi Társaság elnökének személyes felkérésére vállalta el 1901-1904 között a brit antarktiszi expedíciót, indulás előtt zászlóshajója, a Discovery fedélzetén VII. Edward király is felkereste.

Az út során komoly személyes ellentétei támadtak későbbi riválisával, Shackletonnal, akit segédtisztként osztottak be mellé. Scott ugyanis olyan mélyre hatolt előre délre, mint addig még soha senki, de az őt kísérő Shackletont megfosztotta ettől a dicsőségtől, néhány kilométerrel maga mögött hagyta, hogy vigyázzon a kutyákra, majd időnek előtte hazaküldte.

Scottot otthon hősként ünnepelték (lovagi rangra azért nem emelték), s ő mindent elkövetett, hogy visszatérhessen a Déli sarkra. A cél érdekében feláldozta vagyonát, adósságokba verte magát, még újdonsült felesége sem tudta visszatartani (indulása után született fiát soha nem is látta), de így is hat évig tartott, amíg a pénzt előteremtette. E téren Shackleton járt nagyobb sikerrel, aki már 1909-ben 160 kilométerre megközelítette a pólust, de a szélsőséges körülmények miatt visszafordulásra kényszerült. Ugyanebben az évben az amerikai Peary meghódította az Északi sarkot, így szédületes versenyfutás kezdődött a Déli sark, az utolsó "terra incognita", ismeretlen föld meghódításáért.

Scottot, akinek hajója 1910. június 1-jén futott ki, Melbourne kikötőjében szűkszavú távirat várta: "Szíves tudomására hozom, hogy elindultam a Déli sarkra: Amundsen". Minden idők legnagyobb sarkkutatója eredetileg az Északi sarkra készült, ám Peary útjának hírére az utolsó pillanatban változtatott célt - elhatározását még legénységével is csak a kifutás után tudatta.

A két vetélytárs látta egymás hajóját, amikor mindketten a Ross-jéggáton, a Bálna-öbölben partra szálltak és 1911 októberében a végső rohamra indultak. Amundsen és négy társa kutyaszánon, 52 kutyával a rövidebb, ám nehezebb útvonalat választotta az Axel Heiberg gleccseren át, Scott a Shackleton által kitaposottat a Beardmore gleccseren keresztül.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár