Online régészeti folyóirat a sárospataki régióról
2007. március 22. 14:00
Történelmi portálunk szívesen hívja fel a figyelmet egy új online régészeti folyóiratra, amelynek gondozását a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma vállalta magára. A Pataki Régészeti Híradó a régióban végzett kutatásokat kívánja megismertetni a nagyközönséggel.
Korábban
A főszerkesztő, Ringer István feltárásairól már többször hírt adtunk: ő találta meg I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyét, és ő hozta felszínre a 17. századi csizmadiákhoz köthető gazdag leletanyagot is.
A Pataki Régészeti Híradó jelenleg két számmal büszkélkedhet. Ezek szerkezete egységes: kutatási jelentések, beszámolók; műhely és hírek várják az olvasót. Minden hónapban egy érdekes műtárggyal ismerkedhetünk meg, a februári kiválasztott egy 15. századi csont szíjvég lett, amely a karcsai református templom környékéről került elő.
Lényegre törő ismertetést olvashatunk a tavaly ősszel megtartott a XI. Későreneszánsz Művelődéstörténeti Konferencia előadásairól, amelyek az ágyúöntés problémarendszerét járták körül. Az írott források és a kora újkori régészet kapcsolatának vizsgálata fontos eredményekkel járhat, mivel a kútfők értékes utalásokat tartalmazhatnak akár a technológiai megoldásokra is.
Az első szám Műhely rovata a középkori Sárospatak kutatástörténetét foglalja össze. Az érdeklődő megismerheti, hogy mivel a hagyomány szerint Szent Erzsébet Patakon született, ezért feltételezhető egy királyi lakhely megléte. A régészek sem tudtak sok Árpád-kori objektumot feltárni, az időszakhoz mindössze egy pontosabban datálható ház tartozik. A város számos egyházi épületnek adott otthont. A ferences harmadrendiek, a beginák a 15. század végén alapítottak kolostort. 1500 körül Pálóczi Imre özvegye, Rozgonyi Dorottya egy kápolnát és kolostort építtetett számukra.
A második szám a cigándi árvízi tározó területén végrehajtott ásatásokról ad színes képet, ahol a munkálatokat Szörényi Gábor András, a Herman Ottó Múzeum régésze vezette. A leletanyag döntő hányadát a kerámia jelentette, a szabadban álló kemencék egyike ipari tevékenységre utalt. Az eredményekhez felhasználták a térinformatika nyújtotta lehetőségeket is.
A kétfejű sas ábrázolásával díszített kályhacsempék zömmel a várásatások során kerültek napvilágra, a Műhely rovat az egyik jellegzetes darabot elemzi. A cikkből kiderül, hogy a 17. században a magyar várakban gyakran előfordulnak kétfejű sasos kályhák. Megjelenésük összefüggésben állhat az idegen zsoldosok magyarországi tartózkodásával. Az itt tárgyalt kályhacsempe-töredék azonban korábbról származhat, keltezése az 1500-as évek elejére tehető, és valószínűleg a Perényi család építkezéseihez köthető.
Az ízlésesen kialakított Pataki Régészeti Híradó ígéretes kezdeményezés, amely a későbbiekben jól foghatja össze a terület régészeti eredményeit. Igaz, hogy bizonyos funkciók elérése - pl. a képgalériában való böngészés - csak regisztráció után lehetséges, ez azonban könnyen megy, a rubrikák kitöltése után hamar megérkezett a megerősítő e-mail. Reméljük, hogy a szerkesztők havonta újabb hírekkel fogják megörvendeztetni az olvasókat.
http://www.spatak.hu/spatak/
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
