2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Amerikai csapás fenyegeti az iráni örökséget

2007. március 9. 12:30

Régészeti szenzációk és örökségvédelmi aggályok

A helyi régészeti lelőhelyek gazdagságára jellemző, hogy az Iráni Kulturális Örökségvédelem honlapján szinte naponta újabb híreket, beszámolókat közölnek. Az iráni örökségvédelem legfőbb ellenlábasa a természetátalakító modernizációs szemlélet, amelynek legjobb példa a Perszepolisztól, az ókori Perzsia fővárosától 60 km távolságra fekvő Sivand-gát építése. A Bolaghi-völgyben a régészek már az előzetes feltárások során több mint 100 fontos történelmi lelőhelyet azonosítottak, ám mindez hamarosan teljesen víz alá kerülhet, örökre eltemetve az ókori Perzsia örökségét. Az aggodalmak nem alaptalanok: a figyelmetlen építkezők legutóbb egy ókori gátat is leromboltak.

Kűrosz sírja

Arról is beszámoltunk, amikor a Kermanshah-tól 30 km-re keletre található Behisztun település közelében az iráni olajügyi miniszter anélkül kezdett egy petrokémiai gyár felépítésébe, hogy az iráni örökségvédelmi hatóság engedélyét megszerezte volna. Az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites) képviselői azonnal Iránba látogattak, hogy a terület UNESCO védettségét felmérjék, ám szakértőik szerint a beruházás miatt erre nem sok esély maradt.

A beruházások természetátalakító hatása mellett visszatérő problémát jelent az épített és régészeti örökség veszélyeztetése. Iszfahánban heves viták előznek meg minden kisebb bontást és az egyházi létesítményekre kiemelt figyelem irányul. Ugyanakkor a dél-iráni Bushehr városához közeli Shoghab ősi zoroasztriánus temetője helyén a tiltakozások ellenére is felépítettek egy ötcsillagos hotelt.

Bam városa a pusztítás előtt, 2002

Az emberi hatások mellett a természeti erők sem kímélik e tájat: az UNESCO listáján is szereplő Bam agyagvárosa a 2003. december 26-án bekövetkező borzalmas földrengés során a földdel vált egyenlővé. A természeti csapás néhány óra alatt több mint harmincezer áldozatot szedett, de mint arról a Múlt-kor azonnal beszámolt, szinte teljesen megsemmisült a város egyedülálló, 2000 éves vályogpalota-komplexuma is.

A régészeti leletek ugyanakkor szinte kifogyhatatlanok e térségben: nemrég Noé-bárkáját vélték megtalálni az országban, míg tavaly decemberben egy kátrányból készült műszemgolyó bukkant elő a még sok titkot rejtő Megégett Városban. A gazdag tárgyi anyagot pedig az Iráni Kulturális Örökségvédelmi Hatóság programjának részeként épülő tíz múzeumban állítják majd ki.

Van véleménye? Itt mondhatja el nekünk!

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár