Ghána fél évszázados történeti örökségéről vitázik

Törzsi felhangoktól sem mentes politikai megosztottság

A Ghána újabb kori történetét alakító jelentősebb szereplők közül többen bojkottálják a keddi ünnepséget. A távolmaradók között van a néhai Nkrumah pártjának, a Népi Konvenció Pártjának számos neves tagja, akik azt állítják, hogy a mai Ghána nem tiszteli kellőképpen az államalapító elnök politikai örökségét. Nem lesz ott egyetlen megemlékezésen sem a korábbi puccsvezér, majd elnök Jerry Rawlings, akit Kufuor tavaly azzal vádolt meg, hogy újabb államcsínyt készít elő. Rawlings hétfőn kijelentette: Ghánát minden szinten elönti a korrupció, miközben az ország elmulasztotta a valódi haladást kínáló lehetőségeket; mindenütt jelen van a nepotizmus, a tribalizmus (azonos törzsbeliek összejátszása), és nem ritkák a politikai hátterű kínzások és gyilkosságok.



Híressé vált függetlenségi nyilatkozatában Nkrumah 50 évvel ezelőtt leszögezte: "Ma egy új afrikai lépett a világ színpadára, és ez az afrikai kész megvívni a maga harcát, hogy megmutassa: a fekete ember igenis képes kézbe venni a maga ügyeit." Meggyõzõdése volt, hogy a nemzeti függetlenség nem elegendõ, és sok energiát fektetett az egyesített Afrika lehetõségének keresésébe. Ugyanakkor a be nem avatkozás elvére hivatkozva szemet hunyt a tagállamokban zajló véres események felett, jóváhagyta, hogy despoták kizsákmányolják országukat és elnyomják az afrikaiakat.

Nkrumah átfogó iparosításba és különböző luxusberuházásokba kezdett, számtalan állami tulajdonú gyárat létesített, bevezette az ingyenes oktatást és egészségügyi ellátást. Széles körű korrupcióval kísért terveinek megvalósításához Nkrumah egyre inkább a diktatórikus eszközökhöz folyamodott. Politikai ellenfeleit börtönbe vetette, s Ghánát egypártrendszerű állammá nyilvánította. Azzal érvelt, hogy a politikai pluralizmus törzsi törésvonalak mentén osztja meg az országot.

Az afrikai egység Lenin-békedíjas keresztes lovagja megfogalmazta az államépítés afrikai modelljét: "Építs először politikai hatalmat, minden más már magától jön"

Végül 1966-ban katonai puccsal megbuktatták - ez volt az újkori Afrika történetében a második államcsíny, amelyet később puccsok tucatjai követtek szerte a földrészen. Az önkényuralom évtizedei után az 1979-ben szintén államcsíny útján hatalomra került Jerry Rawlings állította helyre a demokráciát: 1992-ben általános választásokat írt ki, s azokat meg is nyerte - csakúgy, mint a négy évvel későbbi újabb szavazást. Az utóbbi választásokon éppen a jelenlegi államfőt, Kufuort győzte le. Mivel az alkotmány csak két elnöki megbízatást engedélyez, Rawlings 2000-ben átadta a hatalmat az abban az évben lezajlott választásokon diadalmaskodó Kufuornak.

Rawlings a gazdaság liberalizálásával lassan, fokozatosan javítani tudott az ország helyzetén: 1990-ben Ghána lakosságának több mint a fele a szegénységi szint (napi 1 dollárnak megfelelő jövedelem) alatt élt. A Világbank adatai szerint 2006-ra ez a szám 37 százalékra csökkent.

(Múlt-kor/MTI)

1. Dán gyarmatból az első afrikai köztársaság
2. Törzsi felhangoktól sem mentes politikai megosztottság