2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem Che Guevara maradványait temették el Kubában

2007. február 19. 11:45

Tíz évvel ezelőtt a kubai orvosszakértők Fidel Castro utasítására hazudtak Che Guevara földi maradványaival kapcsolatban.

Ernesto Guevara de la Sernát 1967 októberében egy kis csoport forradalmárral fogták el a bolíviai hadsereg tisztjei. A 39 éves argentin születésű forradalmár akkor Rene Barrientos diktátor ellen gyűjtött csapatokat, és szeretett volna puccsot kirobbantani. Che Guevarát és társait nem sokkal később kivégezték a La Higuera-i iskolaépületben, és ezután évekig úgy gondolták, hogy Che holttestét - a levágott kezei nélkül - elégették, és a hamvait szétszórták.

A forradalom hősei 1963-ban

Az 1990-es évek közepén aztán addigra már visszavonult bolíviai katonák elmondták, hogy a maradványokat egy közeli leszállópálya mellé temették el, és mindezt a hatóságok azért tartották titokban, mert attól féltek, hogy a helyszín zarándokhellyé válhat. A kubai, bolíviai és argentin szakértők ezután felkutatták a helyszínt, és hamarosan bejelentették, hogy Villagrande reptere mellett hat másik kivégzett forradalmárral együtt megtalálták Che maradványait is.

A csontokat Kubába vitték, és 1997 októberében Castro vezetésével ünnepélyesen újratemették azokat egy Santa Clara-i mauzóleumban. A város szimbolikus jelentőséggel bírt, ugyanis azt 1959 januárjában Guevara foglalta el, és ez az esemény döntő volt a forradalom győzelmében.

A mexikói magazin szerint azonban a szakértőket zsarolással és politikai nyomásgyakorlással kényszerítették Guevara azonosítására. Minderre Fidel Castro adott utasítást, aki politikai okokból rendelte el, hogy a "megtalálással" és egy nagyszabású temetéssel erősítsék a forradalmár kultuszát. A Letras Libres szerint a kubai orvosszakértők jelentéseiben nagyon sok az ellentmondás, és a lap azt is kiemeli, hogy Guevara személyazonosságát a bolíviai szakértők a neki tulajdonított ingen és övön talált DNS-maradványok vizsgálatával állapították meg, ám az valószínűleg nem lehetett a forradalmáré.

A Miami Herald már 1997-ben kétségbe vonta a maradványok eredetét: akkor Gustvao Villoldo kubai menekült és korábbi CIA ügynök emlékezett meg arról, hogy ő volt az, aki személyesen felügyelte Guevara kivégzését és temetését, amikor két másik gerillával ásták el őket. A hét holttest megtalálásának így semmi értelme sincs - állította a lap. A képet viszont az árnyalja, hogy a CIA-nek nem lehetett szerepe a forradalmár kivégzésében - derült ki egy nemrég megjelent könyvből.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár