Megmentik az ír csatatereket

Roche a program bejelentésekor

Nemrég arról számoltunk be, hogy Írországban hatalmas károkat okoz az elmúlt két évtizedben néhány  ingatlanfejlesztés és útépítés: a kilencvenes évek elejéhez képest 200-szor több, rohamtempóban végzett régészeti leletmentés zajlik, s eközben évente több ezer régészeti kincs válik a markológépek áldozatává. Az új leleteket már be sem jelentik, a múzeumok raktárai pedig a plafonig megteltek - hasonló és Magyarországon is ismerős megállapításokra jutott a College Dublin (UCD) és a Heritage Council jelentése.

A további pusztításokat elkerülendő az ír kormányzat elhatározta, hogy örökségi védelem alá vonják az egykori csatatereket. "A közvéleményt ugyanis mindig érdekelték a hadi vitézségről, a csatamezőkön lezajlott drámai sikerekről és szégyenletes vereségekről szóló történetek. Az új kezdeményezés keretében felkutatjuk az ír történelem és az ír föld csatatereit, történelmi és régészeti hátterüket" - mondta el Dick Roche, környezetvédelmi miniszter.

A kétéves kutatás során Írország 26 megyéjéből húszat vizsgálnak majd meg, ahol a legtöbb helyszín az írek és a gyarmatosító angol csapatok közötti összecsapások emlékét őrzi, de van olyan is, ahol francia és spanyol expedíciós haderők harcoltak. "A csatamezők fontos topográfiai és régészeti adatokat szolgáltathatnak, amelyek révén jobban megismerhetjük és megérthetjük az ír történelem jelentős eseményeit" - mondja Roche.

Az ír kormány a kutatást szeretné az egész szigetre kiterjeszteni, ezért Roche a hadtörténészekből, régészekből és térképészekből álló kutatócsoportba meghívta az északír protestáns közösség képviselőit is. A protestáns Angliától 1920-ban függetlenedett, többségében római katolikus Írország kormánya és Nagy-Britannia vezetői ezzel végre megpróbálnak véget vetni azoknak a történelmi vitáknak is, amelyek máig elválasztják a brit területeket és Észak-Írországot.

A 17. századi Európa politikai és vallási széttagoltságát szimbolizáló boyne-i csatát a protestánsok "Emlékezz 1690-re!" felkiáltással a mai napig büszkén ünneplik. A katolikusok azonban nem ilyen boldogok, hisz ez az ütközet számukra vereséget és hanyatlást jelentett. 1690. július 11-én a Boyne folyó melletti csatában a protestáns Orániai Vilmos legyőzte II. Jakab katolikus uralkodót. Vilmos 36 ezer fős serege, amely angol, holland, francia, skót, dán, német és ulsteri protestáns katonákból állt, Jakab 25 ezer katolikus írt és 7000 franciát számláló hada felett aratott győzelmet. A vereség után Jakab Franciaországba menekült, Vilmos serege pedig átvette az ellenőrzést Dublin és Írország délkeleti része felett. A győzelem tiszteletére a protestáns Orániai Rend minden évben - sokszor erőszakba és botrányba fulladó - felvonulást szervez július 12-én.

Eddig csak egy híres csatamezőt helyezett védelem alá az ír állam, mivel ez a hely különös jelentőséggel bír az északír protestánsok számára. Az 1988-ban kezdődött északír békefolyamat alkalmából 30 millió euróért megvásárolták a Dublintól északra fekvő boyne-i csata területét. A csatamező megóvásának célja, hogy "tiszteletet, megbékélést és kölcsönös megértést" teremtsen a sziget két vallási hagyománya között.