Kartográfiai gyöngyszemek a Magyar Tudományos Akadémián

A tárlaton bemutatott térképeket Szántai Lajos gyűjteményéből válogatták, amelyet az MTA a Magyar Nemzeti Bank (MNB) támogatásával vásárolt meg több mint 100 millió forintért - mondta Járai Zsigmond, az MNB elnöke a kiállítás megnyitóján az MTI-nek.

Szántai Lajos, aki 1956-os emigránsként Párizsban élt, honvágyát Magyarországra vonatkozó térképek gyűjtésével próbálta enyhíteni, később ez szenvedélyévé vált. Több mint ezer 1528 és 1850 között kiadott térképet gyűjtött össze.

"Olyan kincs birtokába jutott az Akadémia, amely jelentős szerepet játszik majd a történészek, kartográfusok, s mindazok munkásságában, akik a múlttal foglalkoznak" - hangsúlyozta a megnyitón Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. Mint mondta, a mában élő múlt "nemcsak a jelenünket, de a jövőnket is befolyásolja, ezért kötelességünk ápolni múltunkat, megőriznünk múltunk kincseit".

Járai Zsigmond megjegyezte: ez talán a legteljesebb magyar vonatkozású térképgyűjtemény. "Rendkívüli ritkaságok találhatók benne, több olyan térkép, amelyből egyetlenegy példány létezik a világon" - hangsúlyozta a jegybankelnök. Elmesélte, hogy a páratlan gyűjteményről antikvárius barátaitól hallott, akik úgy vélték: jó lenne egyben tartani a kollekciót. "A Magyar Nemzeti Bankban megfogadtuk, hogy az adófizetők pénzéből nem gyűjtünk műkincseket a banknak, ám ha felbukkan egy rendkívüli érték, amelyet jó lenne Magyarországon tartani, akkor megvesszük annak az intézménynek, amelynek erre szüksége van, legyen az a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, vagy jelen esetben a Magyar Tudományos Akadémia" - hangsúlyozta Járai Zsigmond.

Különleges időutazásnak nevezte a kiállítást Plihál Katalin, a tárlat kurátora, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Térképtárának vezetője. Mint elmondta, Szántai Lajos gyűjteménye 1850-ig kiadott térképeket tartalmaz. Mivel addig manufakturális módszerekkel készültek a térképek, a rajzokon visszaköszön a kartográfusok egyéni tudása és technikai ismerete. Később már nagyipari módszerekkel készültek a térképek és ezáltal veszítettek sajátos varázsukból - tette hozzá.

A kiállítás különleges darabjait ismertetve Plihál Katalin kiemelte az 1691-ben Párizsban készült, Erdély nemzetiségeit bemutató térképet. Ennek fakszimile kiadását 255 évvel később, az 1946-os Párizsi Béketárgyalásokon a magyar küldöttség a XVII. századi Erdély nemzetiségi struktúrájának bizonyítékaként mutatta be. A tárlaton látható Vincenzo Coronelli (1650-1718), a Velencei Köztársaság térképésze, kartográfiai iskolájának megalapítója által készített Magyarország-térkép is, amelynek különlegessége, hogy a szerző feltünteti az összes akkor ismert település nevét magyarul, németül, latinul és olaszul is. A térkép másik érdekessége, hogy Coronelli rajzán a Duna-Tisza közén is hegységek találhatók.

A kiállított darabok között van Samuel Parker 1728-ban Londonban készített kör alakú Magyarország-térképe is, amely körül - a lap 4 sarkán elhelyezett további 3-3 körben - az angol szerző Magyarország történetére, nyelvére, gazdaságára vonatkozó információkat is közölt.

A kartográfiával többször is foglalkoztunk már a Múlt-koron: nemrég arról számoltunk be, hogy egyetlen történelmi eseményről sem készült annyi térkép, mint Málta 1565. évi török ostromáról. A lovagrend és a törökök küzdelmeinek során készített jelentések és rajzok most először kutathatók. Akit pedig a térképészet érdekelne, az hamarosan nemzetközi konferencián tanulhat a hozzáértőktől.

A kiállítás megtekinthető: 2007. január 25. és február 9. között, hétköznapokon, 11 és 16 óra között.
Helyszín: az MTA Művészeti Gyűjteménye (1051 Budapest, Roosevelt tér 9. III. em.)

(Múlt-kor/MTI)