Ügynökmúltja miatt mondott le Varsó új érseke

A kommüniké szerint Józef Glemp bíboros, akinek utódaként december 6-án nevezte ki Wielgus püspököt a pápa, ideiglenesen "az érsekségre vonatkozó új döntésig" visszaveszi az érseki teendőket. Wielgus lemondását alig fél órával az érseki beiktatási mise tervezett kezdete előtt jelentették be. A katolikus egyházfő az érsek lemondását a kánonjog 401. paragrafusának 2. bekezdése alapján fogadta el - derül ki a közleményből. E bekezdés ugyanis kimondja, hogy "az a megyés püspök, aki betegség vagy más súlyos ok miatt úgy érzi, kevéssé alkalmas arra, hogy tisztségét betöltse, felkéretik a hivataláról való lemondásra".

Wielgus az ügynökvádakkal kapcsolatos korábbi cáfolataitól visszakozva péntek este nyilvánosságra hozott közleményében elismerte, hogy hajdanán együttműködött az egykori lengyel kommunista titkosrendőrséggel (SB). A főpap úgy fogalmazott, hogy ismét ártott az egyháznak, amikor a heves médiakampány idején tagadta az együttműködés tényét.

Az utóbbi napokban a lengyel médiában felbukkant állítások alapján két bizottság is vizsgálta a püspök titkosszolgálati aktáit az ügynökvádak tisztázása érdekében. Az egyik vizsgálat után csütörtökön a lengyel parlament emberi jogi biztosa kijelentette: semmi kétség afelől, hogy Wielgus a kommunista titkosrendőrség informátora volt. A másik vizsgálatot lefolytató egyházi bizottság pénteken ugyanebben az értelemben nyilatkozott az akták tartalmáról, hozzáfűzve: nincs világos bizonyíték arra, hogy a pap ezáltal kárt okozott volna bárkinek.

A lengyel sajtóorgánumok nagy része által pénteken ismertetett dokumentumok szerint Varsó új érsekét 1967-ben, a lublini katolikus egyetem filozófia szakos hallgatójaként szervezte be a kommunista titkosrendőrség. A rendőrségi iratok szerint Wielgus még ügynöki kiképzést is kapott. Az SB "Szürke", "Adam" és "Adam Wysocki" fedőnévvel látta el a fiatal Wielgust. A megvádolt püspök, aki eddig tagadta az ügynökvádat, pénteken napközben még újabb cáfolatot tett közzé, amely szerint ő "nem gyűjtött híreket, nem tett rosszat sem szóban, sem tettel", és vádlóit rossz szándék vezérli. A most 67 éves főpap mindazonáltal elismerte, hogy 1978-ban egy németországi útja előtt "fenyegetés hatására" együttműködési nyilatkozatot írt alá az akkori lengyel hírszerző szervekkel.

A Vatikán, amely az ügynökvádak megjelenése után kiállt Wielgus mellett, pénteken teljes körű bizalmáról biztosította az új érseket. A lengyelek nagy többsége mindazonáltal ellenezte Wielgus hivatalba lépését. Wielgus esete jól példázza, hogy a 95 százalékban római katolikusok lakta Lengyelország közvéleménye mennyire elégedetlen azzal, hogy az egyház vezetése továbbra is hallgat a klérus egyes tagjainak az egykori kommunista titkosszolgálatokkal hajdanán fenntartott kapcsolatairól. Több egyházi személy a közelmúltban azonban már elismerte kollaborálását, amiért nyilvánosan bocsánatot is kért.

Tadeusz Rydzyk, a Radio Maryja jobboldali katolikus rádió igazgatója egy műsorban kijelentette, hogy a Wielgus ellen felhozott vádak a liberális politikai oldal és a média "Varsóért folytatott harcának" újabb részét képezik. Korábban Wielgus védelmébe vette az antiszemita tartalmú műsorokkal botrányt kavart, sőt még a Vatikán bírálatát is kiváltó rádiót.

(Múlt-kor/MTI)