Macskacsontot találtak az orléans-i szűz koporsójában

Idén februárban számoltunk be arról, hogy hat hónapig tartó vizsgálatoknak vetik alá Jeanne d'Arc állítólagos földi maradványait. Akkor tizennyolc szakértő kezdte vizsgálni a koporsót, majd annak felnyitása után érdekes felfedezésekre került sor.

Szent Johanna állítólagos földi maradványai egy ismeretlen szarkofágból kerültek egy francia patikushoz, aki 1867-ban átadta azokat a Tours-i egyházmegye illetékeseinek. Jelenleg Chinonban vannak kiállítva, és a kutatók 1909 óta úgy gondolják, hogy azok a szent hamvai, így az elmúlt évek géntechnológiai fejlődésével nem meglepő, hogy úgy döntöttek: újra megvizsgálják azokat.

A koporsóban furcsa dolgokat találtak: a tűzből maradt csontok mellett egy 15. századi kiszárított vászondarabot és egy balzsamozás nyomait mutató bordacsontot is azonosítottak.A csoport vezetője, Philippe Charlier szerint ez arra utal, hogy ezek vagy később kerülhettek a koporsóba, vagy az egész csak egy hamis relikvia-gyűjtemény lehet. A maradványok között megtalálták egy macska maradványait is, ami Charlier szerint lehet, hogy azért kerülhetett oda, mert a középkorban a boszorkányokra azok elégetésekor egy macskát dobtak.

A csontokon jelenleg radiokarbon analízist végeznek, így hamarosan meg tudják állapítani az elhunyt nemét is. Bár a vizsgálatokat még nem fejezték be, Charlier szerint a járulékos leletek miatt nagyon kevés esély van rá, hogy a szent maradványai lennének a sírban.

Az eretnekséggel vádolt Jeanne d'Arc bízvást koncepciósnak nevezhető pere 1431. január 9-én kezdődött meg Rouenban, az angol kormányzat székhelyén. Az angolok meg akarták bélyegezni a francia felszabadító mozgalmat, a per vezetőjének a velük szimpatizáló beauvais-i francia püspököt tették meg, aki szájuk íze szerint kezelte a vádat. Az eljárás jogilag és formailag is ezer sebből vérzett, így a szokástól eltérően tanúkat nem hallgattak meg, csak az írástudatlan vádlott vallomását vették figyelembe, akinek ügyvéde sem volt és az ítélet ellen sem fellebbezhetett a pápához.

Az egyszerű parasztlány válaszaival többször is megszégyenítette az őt csapdába csalni akaró képzett teológusokat, de ez persze nem segített rajta. javíthatatlan eretnekként halálra ítélték és 1431. május 30-án Rouen főterén nyilvánosan elégették. Utolsó szavaival Jézust és a Paradicsom szentjeit hívta, és a jelen lévő szemtanúk szerint a jelenet még a harcedzett angol katonákat is megrendítette, sokan közülük sírva fakadtak. A legenda szerint maradványait összeszedték és újra elégették, majd a Szajnába szórták, hogy megakadályozzák az ereklyék összegyűjtését.