Az oroszok másként emlékeznek az 1956-os forradalomra
2006. október 26. 14:00
Korábban
1956 politikai viták, nem pedig történészi disputák tárgya
Rév István is úgy vélekedett, hogy 1956 nem történelem, hanem aktuálpolitikai probléma. `1989-ben nem 1956 emléke, hanem a forradalmat követő megtorlások foglalkoztatták az embereket. A megtorlás motívuma sokkal inkább velünk él, mint a forradalom emléke, ezért 1956 mindmáig politikai viták, nem pedig történészi disputák tárgya` - mondta.Nyikolaj Szvanyidze szerint a magyar történelem igen sokba került az oroszoknak, hiszen a szovjet vezetők olyannyira megijedtek a forradalomtól, hogy `bekeményítettek`, s semmilyen reformokra sem voltak hajlandók magában a Szovjetunióban sem. A merev, alkalmazkodásra képtelen rendszer végül önmagát emésztette fel, s ebben 1956-nak nagy szerepe volt. `A magyaroknak sokkal könnyebb a dolguk, hiszen nem önmagukban kell a hibát keresni. Van egy bűnbak: Moszkvából ültették a nyakunkra Rákosit, a diktatórikus rendszert, s onnan jöttek a tankok. Az oroszoknak nincs kire mutogatniuk, noha egyetlen más nép sem szenvedte meg annyira a totalitárius rendszert, mint a szovjetek: 16 millió ember sínylődött táborokban, s körülbelül ugyanennyi vesztette életét` - mondta.
Vagyim Abdrasitov arról faggatta Gothár Pétert, elképzelhető-e, hogy Magyarországon egy objektív játékfilmet forgassanak 1956-ról. A magyar rendező válasza szerint a művészek mindig készek drámát írni, vagy filmet forgatni. 1956 megítélésében azonban igen nagyok a különbségek, hiszen az országban nincs olyan család, amely ne lenne érintett. `A köd, a homály, amely az eseményeket körülveszi, arra készteti az érintetteket, hogy mindenki a maga igazát keresse` - mondta.
Igor Szavolszkij nagykövet zárszavában hangsúlyozta, hogy bár mindkét nép cipeli a saját és közös történelme terheit, ez nem akadályozhatja a jövő építését.
A kerekasztal-vita után nyitották meg `A kilátástalanság forradalma volt - 1956 levéltári források tükrében` című kiállítást, amelyen több mint száz, részben eddig nem publikált dokumentumokat és fényképeket mutatnak be. A budapestivel egy időben a moszkvai Magyar Kulturális Intézetben is hasonló témájú tárlat nyílt meg.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.