Titkos dokumentumokat is kiállítottak 1956-ról Moszkvában

Orosz-magyar kerekasztal 1956 mítoszairól

A kiállítás Örkény István egykori értékelését tükröző mottója, amely szerint `Ez a kilátástalanság forradalma volt`, valamiféle `kompromisszumot takar azoknak az oroszoknak (a kedvéért), akik még mindig nagyon érzékenyek és nem hajlandók szembenézni a múlttal` - vélte a magyar professzor, magyar újságíróknak nyilatkozva az 56-os Emlékév fő oroszországi rendezvényeiről a moszkvai magyar kulturális központban tartott sajtótájékoztató után. `A forradalom nem volt hiábavaló, értelmetlen, sőt nem is volt teljesen reménytelen, tehát a kilátástalanság szó nem érinti a lényegét, ha ebben az értelemben fordítjuk` - tette hozzá Bak János, aki (Bibó István nyomán) `az emberi méltóság forradalmaként` értékeli `az 1956-os eseményeket`.

1956 kevésbé ismert részletei: kivégzéshez állítják a Budapesti Pártbizottság épületének védőit, 1956. október 30.

A kiállítástól, amelynek orosz törzsanyagát a moszkvai Legújabbkori Történeti Levéltár (RGANI), az egykori szovjet kommunista pártarchívumban őrzött dokumentumok adják, nem várhatók szenzációk - mondta Mihail Prozumenscsikov igazgatóhelyettes, jelezve: a bemutatásra kerülő új (vagyis a titkosítás alól nemrég feloldott) dokumentumokat főleg olyan határozatok alkotják, amelyeket a szovjet döntéshozó központi bizottság elnöksége már a forradalom elfojtásának (november 4-i) kezdete után hozott.

Bak János jövő szerdán magyar filmhetet nyit meg 1956-ról szóló alkotásokból (Herskó János, Fábri Zoltán, Gothár Péter, Mészáros Márta) a moszkvai Szaljut mozimúzeumban, emellett előadásokat tart több orosz városban. Mint mondta, elő akarja segíteni, hogy az orosz emberek "megértsék a sokoldalú 1956-os forradalom lényegét, és megemlékezzenek azokról a hősökről és áldozatokról mindkét oldalon, akik életüket vesztették ebben a konfrontációban. Oroszországban különösen fontos lenne, hogy a következő nemzedékek tudomásul vegyék, milyen gonosz, gyarmati rendszert építettek fel az ő nevükben."

Orosz újságírók kérdésére Székely Árpád moszkvai nagykövet közölte: Magyarországon az 1989-90-es rendszerváltás után a parlamenti pártok konszenzusra jutottak abban, hogy 1956 forradalom volt, de azelőtt a tankönyvek nem tárgyalták, hanem pusztán az ellenforradalom minősítéssel intézték el. Kiss Ilona, a kulturális központ igazgatója pedig elismerte, hogy orosz középiskolában tanuló fia tankönyvében nincs szó a témáról, még ha már fel is kérték őt egy évfordulós előadásra.

Kiss Ilona kiemelte még az emlékprogramok közül azt a kerekasztal-beszélgetést, amelyet az orosz kulturális felügyelet (tévés moderátorként is ismert) vezetője, Mihail Svidkoj kezdeményezett, s amelyen a két ország kulturális és médiaszemélyiségei vitatják meg a magyar forradalomról élő felfogásokat, mítoszokat, s a rá vonatkozó hézagos ismeretek okait. Az első kerekasztalt Budapesten tartják a levéltári kiállítás jövő csütörtöki megnyitásával egy időben, a második pedig a moszkvai megemlékezéseket zárja majd november 10-én.

"Magyar szabadságharcosok százainak és egy öreg elvtársának Nagy Imre (1956-os miniszterelnök) megölése sohasem évül el, akármit is csinált Kádár János (egykori magyar kommunista vezető). Körülbelül ugyanez vonatkozik (a tömeges politikai megtorlásokért felelős) Joszip Sztálinra (néhai szovjet diktátorra) is" - felelte Bak János arra a megállapításra, amely szerint mindkét politikusról az a közvélekedés hazájában, hogy több jót tettek, mint rosszat.

(Múlt-kor/MTI)