A szovjet hadsereg szerint 1956 polgárháborúvá fajult volna

A feldolgozatlan múlt visszatér

Egy orosz veterán szerint 1956-ban Magyarországon a `polgárháború tűzfészkeit oltották` , ahol `nemcsak az államhatalom, hanem a társadalom is két táborra szakadt`. `Bármit is mondjanak ma, a magyarok közötti gyűlölet és fegyveres szembenállás azután jött létre, hogy maguk a magyarok egy októberi demonstrációra lőttek Budapesten` - utalt a Parlamentnél október 25-én lezajlott eseményekre Borisz Bratyenkov nyugalmazott alezredes az Ogonyok című hetilap legfrissebb számában megjelent olvasói levelében.

`A magyar KGB (állambiztonsági szolgálat) hibás döntése után fegyvert fogtak a forradalmárok` - írta az egykori szovjet összekötő hadnagy, aki főleg az `anarchisták, horthysták, fasiszták és külföldiek robbanó elegyét` sorolta ebbe a kategóriába. `Nem vitatom, voltak józan demokraták is, de ezek kisebbséget alkottak` - tette hozzá.

Elmentek volna? Szovjet csapatok kivonása Budapestről, 1956. október 31.

"Magyarország a háború alatt Németország csatlósa volt, s a lakosság egy részének horthysta-fasiszta világnézete nem változott. Ezek az emberek beolvadtak az elégedetlenek soraiba. A hadsereg ezeknek is, azoknak is osztott a fegyverek egy részéből. Maga (a hadsereg) is megoszlott, bár aktívan nem vett részt az eseményekben. Spontán és nem spontán módon kölcsönös leszámolások kezdődtek. Két hatalmi csoport szerveződött önállóan" - emlékezett vissza Bratyenkov, akit 23 évesen vezényeltek Nyugat-Ukrajnából Magyarországra.

"A fegyveres harc ilyen körülmények között elkerülhetetlen" - vélte a veterán, aki arról ma sem akar ítéletet mondani, hogy mennyire megfontoltan cselekedett a szovjet vezetőség. De a mi beavatkozásunk nélkül a lázadás minden bizonnyal polgárháborúvá fajult volna" - formált "objektív" véleményt a nyugalmazott alezredes.

Az Ogonyok az olvasói levelet 1956-os és 2006-os felvételekkel illusztrálta, "forradalomtól forradalomig" cím alatt, s megfejelte egy bevezetővel. "Az 1956-os megmozdulásokat azok kezdték, akik demokráciát akartak, de a húsdarálóba bekerültek a sztálinista múltú helyi kommunisták és azok, akik nem törődtek bele a nagy háborúban elszenvedett vereségbe. Fél évszázad múltán 1956 újra viszonyszámmá válik. Budapesten megint az - ezúttal szociálliberális - kormány megdöntését ígérik. Bár a döntés nincs többé Moszkva kezében, felelevenítették a régi jelszavakat: eltávolítani az átvedlett kommunistákat, kiszabadítani a politikai foglyokat, sőt visszaállítani az 1918 előtti határokat. Objektív nézőpontból ez képtelenség. De szubjektív nézőpontból törvényszerűség, mert a feldolgozatlan múlt óhatatlanul visszatér."

(Múlt-kor/MTI)