Kiállítás nyílik 56 magyar agrártársadalmáról
2006. szeptember 19. 11:45
A Mezőgazdasági Múzeum októberben nyíló kiállítása azokat a Rákosi-korszakban kialakult agrárproblémákat mutatja be, amelyek megoldását a magyar társadalom az 1956-os forradalomtól várta.
Korábban
1956 után törték meg a paraszti társadalom ellenállását
Általános követelés volt a kötelező terménybeszolgáltatási rendszer felülvizsgálata, illetve megszüntetése, a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálásának leállítása, az egyéni gazdálkodók esélyegyenlőségének megteremtése a jobban támogatott állami gazdaságokkal és termelőszövetkezetekkel szemben, a paraszti termelés és tulajdon biztonságának helyreállítása, valamint a mezőgazdasági termelés nagyobb arányú állami támogatása.
A forradalom fegyveres leverése nem jelentette a korábbi agrárpolitika változatlan visszatérését. A társadalmi támogatást nélkülöző Kádár-kormány a paraszti követelések részleges teljesítésével próbálta konszolidálni hatalmát vidéken, szűkíteni a vele szemben állók körét. A kötelező beszolgáltatási rendszert nem állította vissza és - taktikai okokból, valamint politikai-adminisztratív erő hiányában - a felbomlóban lévő termelőszövetkezetek erőszakos együtt tartására sem törekedett, sőt a gazdálkodási mód szabad megválasztására tett ígéretet. Korlátozottan lehetővé tette a szabad földforgalmat, megszüntette a vetéskényszert és vissza lehetett igényelni azokat a földeket, amelyeket tulajdonosaik korábban felajánlottak az államnak.
Ezeket az illúziókat az 1958 végén újrainduló kollektivizálási kampány oszlatta szét, amely - a szocialista tömb elvárásaihoz igazodva - 1961-re teljes egészében kollektivizálta a magyar mezőgazdaságot. A paraszti ellenállás erejét, amelyet a hatalom 1956 előtt nem tudott igazából megtörni, az ötvenes-hatvanas évek fordulóján jelentősen csökkentette a tény, hogy az 1956-os forradalom veresége után már nem lehetett reménykedni a rendszer rövid időn belüli megváltozásában.
A kiállítás 2006. október 12-től december 31-ig látogatható.
Helyszín: Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, XIV. Városliget, Vajdahunyadvár
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.