Amikor félmillió áldozatot követelt a kolera Magyarországon

Az ázsiai eredetű fertőző betegséget kereskedők hurcolták be Európába. A járvány 1830-ban elérte Oroszország európai területét, nem sokkal később Lengyelországot és Galíciát. 1830 végén a járvány továbbterjedésének megakadályozására lezárták az északi magyar határt. Egy rövid időre ezt feloldották, ami elegendő volt arra, hogy a betegséget behurcolják az országba. A járvány továbbterjedésének megakadályozása érdekében kordonokat állítottak föl. Leállt a közlekedés, a kereskedelem, Felső-Magyarországon pedig éhínség fenyegetett a gabonabehozatal elmaradása miatt.

A lakosság mozgását korlátozó intézkedések széles körben elégedetlenséget váltottak ki. Ennek első jele a pesti diákoknak a budai kordont áttörő mozgalma volt július 17-én, amely zavargásokat idézett elő Pesten és a városi plebejusok tüntetésébe csapott át. Az elkeseredést fokozta, hogy a gyógyító célzatú bizmutport számos helyen túladagolták a kutak vízében, s felröppent a hír, hogy az urak meg akarják mérgezni a parasztokat. Zemplén megyében egyidejűleg több helyen lázadás robbant ki, hogy leszámoljanak a "méregétetők"-kel. A megmozdulás átterjedt a szomszédos Abaúj, majd Sáros, Szepes és Gömör megye több járványtól sújtott településére is, és így az földesúrellenes parasztfelkeléssé szélesedett.

Elkergették a hatalmaskodó ispánokat, a járvány terjedése érdekében erélyes intézkedéseket foganatosító szolgabírót, több helységben felégették az urasági kocsmákat, kúriákat. A felkelésnek 13 személy esett áldozatául. A kormány a parasztok ellen katonákat vezényelt ki, akik augusztus közepére felszámolták a felkelést. Az uralkodó báró Eötvös Ignác személyében teljhatalmú királyi biztost nevezett ki a felkelés megfékezésére, aki erélyes kézzel fogott hozzá a "rendteremtés"-hez. A felkelő parasztok közül 119 személyt halálra (ezek közül többnek az ítéletét 5-6 évi börtönre vagy kényszermunkára változtatták), további 4 ezer embert pedig hosszabb-rövidebb ideig tartó börtönbüntetésre vagy testi fenyítésre ítéltek.

A járványban összesen több mint félmillió ember betegedett meg (536 517), akik közül 237 641 fő meg is halt. (A Zemplén megyei Széphalmon élő Kazinczy Ferenc szintén a betegség áldozata lett.) A kolerafelkelés eredménye volt, hogy külön is felhívta az egykorú közvélemény figyelmét a paraszti társadalomban élő feszültségekre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe