125 áldozata volt a berlini falnak
2006. augusztus 11. 11:00
Negyvenöt évvel a hírhedt berlini fal megépítése után még mindig nem tisztázott egyértelműen, hogy hányan vesztették életüket az egykori keletnémet határőrök golyóitól. Egy keddi hivatalos bejelentés szerint azonban százhuszonötre tehető az áldozatok száma.
Korábban
A potsdami Történelmi Kutatások Központjának igazgatója, Hans-Hermann Hertle berlini sajtóértekezletén a központ legfrissebb vizsgálataira hivatkozva elmondta, a korábbi keletnémet rezsim által Nyugat-Berlin köré emelt betonfal 1961 és 1989 közötti létezése alatt százhuszonöt olyan személy vesztette életét, akik a falon keresztül igyekeztek átszökni a korábbi Nyugat-Berlinbe, illetve az akkori Nyugat-Németországba. Plakátok Checkpoint Charlie-nál. A lebontott keresztek helyét határoló ideiglenes kerítésre a berlni fal mindennapjait ábrázoló fotók kerültek.
A kutatók eddig abból indultak ki, hogy az áldozatok száma magasabb - mondta Hertle. A korábbi adatok azonban többnyire tanúk elmondásain alapultak. Az egykori keletnémet hatóságok, illetve a korábbi NDK hírhedt állambiztonsági minisztériuma teljes mértékben eltitkolta a határőrök kegyetlen mészárlásait, és még az áldozatok hozzátartozóit sem tájékoztatták a történtekről.
1961 augusztusára hevessé vált a nagyhatalmi vita a német kérdésről, különösen a II. világháborút követően kettéosztott főváros nyugati részéről. Az NDK sérelmezte, hogy a nyitott berlini határon szabadon közlekedő, keleten élő, de nyugati oldalon dolgozó polgárai hatalmas veszteséget okoznak a német szocialista államnak. Végül augusztus 13-án éjjel az NDK "államhatárának biztosítása céljából" a kelet-német hadsereg és a rendőrség egységei 45 kilométer hosszúságban szögetdróttal, drótakadályokkal lezárták Kelet- és Nyugat-Berlin határát, majd falat építettek. Az addigi 80 szektorátlépő helyett csak 12 maradt nyitva. A berlini fal rendeltetése az volt, hogy megakadályozza a kelet-német állampolgárok addigi tömeges méretű menekülését Nyugat-Berlinbe. A 166 kilométer hosszú, az NDK területén egész Nyugat-Berlint körülvevő betonfal-rendszer vonalán 295 figyelőtorony és 43 föld alatti bunker volt. A "határ" 50-100 méter szélességben a pártállami területen tilos zóna volt mindenki számára, megközelíthetetlenségét az állig felfegyverzett határőrökön kívül kutyák futtatására szolgáló sáv, vizesárkok, külön gépkocsiút biztosította. 1989. november 9-ig, a fal szétrombolásáig mintegy ötezer embernek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben.
A potsdami intézet igazgatója sajtóértekezletén arról számolt be, hogy a százhuszonöt áldozat - mint fogalmazott - tudományosan bizonyított. Az áldozatok többsége 16 és 30 év közötti fiatal férfi, s legtöbben a fal felhúzása utáni első öt évben vesztették életüket - jelentette ki.
Németországban ezekben a napokban emlékeznek meg a negyvenöt évvel ezelőtt történtekről, illetve a berlini fal áldozatairól.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.