Exhumálták a leghíresebb kasztrált énekest

Farinelli idejében ókori eredetű szokás szerint az énekesi pályára szánt fiatal fiúkat kasztrálták, hogy a mutálás elkerülésével megmaradjon gyermekhangjuk fekvése. A műtét nemcsak a hang mutálását akadályozta meg, hanem a hormonális változások - no meg a sok és intenzív éneklés - nyomán a bizonyos mellkasi elváltozásokhoz is vezetett, ez pedig rendkívüli technikai lehetőségeket nyújtott és különleges dinamikai hatásokat tett lehetővé.

A XVI. században kasztrált énekesek énekelték a pápai énekkarban a szoprán szólamokat, a legfontosabb szerepet azonban a XVII.-XVIII. századi itáliai operában kapták. Bár a műtét illegális volt, a mesés karrier reményében évente 4000 kisfiú került kés alá, ám közülük csak minden másodiknak sikerült érvényesülnie.

Carlo Broschi - aki Farinelli néven kora egyik legismertebb operaénekese volt - Nápolyban született 1705-ben. Rómában debütált 1722-ben, s pályafutása során számtalan európai operaház színpadán lépet fel: sokat szerepelt Bécsben, Velencében, Nápolyban, Milánóban, Londonban és Párizsban. Az énekest 1782-ben bekövetkezett halála után a bolognai temetőben helyezték örök nyugalomra.

A olasz tudósok Maria Giovanna Belcastro professzor vezetésével tanulmányozzák Farinelli csontvázát, választ keresve az énekes életével és halálával kapcsolatos kérdésekre - számolt be róla a BBC. Bevonnak egy akusztikust is, aki a gége és a hangszalag esetleges maradványainak vizsgálatával szándékozik több fényt deríteni arra, mi adta a kasztráltak rendkívüli hangterjedelmét- és erejét.

A csontokból DNS-mintákat is vesznek, hogy megállapítsák, mit evett és milyen betegségekben szenvedett Farinelli, ám a csontváz a kasztráltakra jellemző elváltozások tanulmányozása szempontjából is érdekes, a koponya alapján pedig a közeljövőben szeretnék rekonstruálni az énekes arcát.

(Múlt-kor/MTI)