Európa sorsfordító járványai
2006. június 29. 08:16
Az orvostudomány több mint száz fertőző betegséget ismer, de viszonylag kevés volt közülük olyan, amely lényegesen megváltoztatta volna a történelmet.
Korábban
A mikrobák egyik emberről a másikra, illetve állatról emberre való terjedésének számos módja alakulhat ki. Némelyik passzívan kivárja, míg eljut a következő gazdaszervezetbe. Ilyen például a szennyezett étellel terjedő kolera. Más kórokozók különböző hordozóállatot választva "utaznak" emberről emberre. Egyik leghírhedtebb fajtájuk az emberiséget a kezdetektől elkísérő malária. A legaktívabbak pedig a gazdaszervezetet alakítják át egyfajta katapulttá, ahonnan köhögés, tüsszentés, szex útján lépnek át következő áldozatukba.
Paleoantropológiai leletek igazolják, hogy az emberi faj kialakulásától kezdve szenved a különböző fertőző betegségektől. Az egyiptomi múmiákon felfedezhetők a csonttuberkulózis, a himlő és a malária semmivel sem összetéveszthető jelei. A Bibliában pedig számos utalás van arra, hogy a járványok már a Krisztus előtti időben is a települések újból és újból visszatérő hívatlan vendégei voltak.
A történelem során a háborúk és a járványok szinte mindig kéz a kézben jártak. Gyakran éppen az döntötte el a győzelmet, hogy a tömeges megbetegedések melyik fél seregét sújtották kevésbé. Hérodotosz szerint Hellászt egy máig ismeretlen járvány mentette meg Xerxész perzsa király szárazföldi csapataitól, amely 300 000 halottat követelve kényszerítette viszszavonulásra őket. Alig fél évszázaddal később azonban már éppen Athénra mért végső csapást a dögvész. A Római Birodalom terjeszkedésének megállításában is nagy szerepet játszott a II. században az állam egész területén végigsöprő antoninuszi pestis.
A cikk teljes terjedelmében a 2006. évfolyam júliusi számában olvasható!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap