Benyovszky Móric, a felvilágosult kalandor

Lovassági parancsnokból Madagaszkár királya

1741. szeptember 20-án született a Nyitra megyei Verbón. Apja Benyovszky Sámuel lovassági tábornok volt, ő maga 14 évesen lépett be a császári hadseregbe, ahol hadnagy lett. Lovassági parancsnokként részt vett a poroszok elleni hétéves háborúban (1756-1763), a schweidnitzi és prágai csatákban ki is tüntette magát. Rokonaitól, akik ezalatt elfoglalták itthoni örökségét, fegyverrel próbálta jussát megszerezni, ezért Mária Terézia száműzte. Lengyelországban nagybátyja, a litvániai helytartó örökbe fogadta, s ottani birtokain telepedett le. Hollandiai és angliai útjain kitanulta a hajózást, eljutott Amerikába, egy hazatérése idején elvette Hönsch Zsuzsannát, aki később követte Madagaszkárra.

1767-ben csatlakozott az oroszok által támogatott Poniatowski Szaniszló király ellen szervezkedő lengyel nemesekhez. Haditettei révén a felkelők seregében ezredes, majd tábornok lett, de 1769. május 20-án orosz fogságba esett. Kazanyból megszökött, ám ismét elfogták s a kamcsatkai Bolsereck telepre deportálták, ahová egy év alatt jutottak el. Ott a kormányzó bizalmasa lett, s a megszerzett viszonylagos szabadságát (s a kormányzó lánya, Afanaszija szerelmét kihasználva) 1771 májusban lázadást szított, elfoglalt egy hajót, s 96 társával megszökött. Először Amerika felé indultak, ám a Csendes-óceánon emberei fellázadtak, a zendülésen Benyovszky nagy diplomáciai ügyességgel lett úrrá. Elértek egész a Bering-szoros bejáratáig (Cook kapitányt hét évvel megelőzve), majd az Aleut-szigetek és Alaszka érintése után a jégzajlás miatt visszafordultak, Formosát (Tajvant) és Japánt érintve jutottak Makaóra, itt halt meg a velük tartó Afanaszija.

Benyovszky 1772-ben Franciaországba indult, ahonnan magas pártfogóinak köszönhetően XV. Lajos Ile de France (ma Mauritius) szigetére küldte, s az ottani kormányzó megbízta egy madagaszkári telep létesítésével. 1774-ben megalapította Louisbourg telepét, s madagaszkári expedíciói révén jelentősen hozzájárult az ország belső területeinek megismeréséhez, utat épített, mocsarakat csapolt le; tolmácsát, Nicolas Mayeurt több feltáró útra küldte a sziget északi részén. Benyovszky, aki 1775-ben francia báró lett, írni-olvasni tanította a malgasokat, s annyira megnyerte őket emberséges bánásmódja, hogy 1776-ban ampanszakabévá, királlyá választották (legalábbis saját naplója szerint). A francia udvar ezt nem ismerte el, ezért s az Ile de France-i kormányzó vádaskodása miatt lemondott, hazatért Magyarországra, ahol végül Mária Teréziától kegyelmet kapott.

1. Lovassági parancsnokból Madagaszkár királya
2. Sikertelen amerikai tervek