250 éves a Magyar Országos Levéltár

Levéltár és levéltáros

A levéltár épülete az 1930-as években

Fordulatot jelentett, hogy 1751-ben Batthyány Lajos lett az ország nádora, ugyanis az ő családjának levéltára volt a korszakban az egyik legrendezettebb. Nem meglepő hát, hogy az 1752-es főispáni utasítás tartalmazta minden törvénykezési irat beszolgáltatását (ha pedig esetleg változás állna be valamelyik tisztségben, akkor a náluk lévő ügyiratokat le kell adniuk). Két évvel később egy tervezet is született, amely konkrét elképzeléseket tartalmazott. Eszerint az ország házában (Domus Regnicolaris), annak alsó szintjén alkalmas helyiségeket kell kijelölni az iratok őrzésére. A megfelelő személyzetet a levéltáros (conservator archivi) jelentené. A javaslatokat egy Batthyány által összehívott bizottság vitatta meg.

1756. március 1-jén került sor Csintó Imre kinevezésére. A jelölt jogi és közigazgatási ismeretekkel rendelkezett, tapasztalatait egy ügyvéd mellett dolgozva sajátította el. A hivatalos utasítás részletes ügymenetet is tartalmazott, mely szerint az iratokat a nádori illetve az Archivum Regni megfelelő rekeszeibe kellett szétválogatnia. Ezen kívül a nádor utasítása nélkül semmiféle iratot nem adhatott ki. A kereshetőség végett indexet kellett készítenie az Archivum Regni egészéről. A levéltár kulcsait hűségesen kellett őriznie. Munkájáról havi jelentésben kellett beszámolnia.

A levéltár a 18. században egyre intenzívebb iratgyűjtést folytatott. 1784-ben az intézményt Pozsonyból Budára költöztették, azonban az egykor a budai klarisszák tulajdonába tartozó épület szűkösnek bizonyult a jelentős iratanyag tárolására.

A magyar levéltárügy következő nagy fellendülése az 1848-1849-es szabadságharc leverése után következett be. 1854-ben Toldy Ferenc javasolta a Magyar Történelmi Tár megalakulását. Ennek érdekében hatalmas anyaggyűjtés kezdődött. A Magyar Történelmi Társulat 1867-es létrejöttével felmerült az Országos Levéltár létrehozásának igénye is. A belügyminisztérium támogatta az elképzeléseket, de ugyanakkor számos kérdésre (Honnan lesz rá pénz? Hol lesz az épület?) nem született válasz. 1874-ben a történész Pauler Gyulát nevezték ki országos levéltárnokká. Az iratanyagban vegyes rendezést képzelt el: egyrészt kronologikus, másrészt regionális szempontok alapján. 

A beomlott tetőszerkezet 1956-ban

Szerette volna megoldani azt is, hogy az iratokat a belügyminisztériumból egy nagyobb épületbe költöztessék. A terveket 1898-ban készítette el Pecz Samu, akinek ez volt az utolsó jelentős munkája. Személyesen figyelte meg Európa levéltárait, hogy minél tökéletesebb művet alkosson. Ügyelt a raktárhelyiségek áttekinthetőségére és tűzbiztosságára. A külső megjelenítésnél középkori elemeket tartalmazott. A munkálatok végül 1913-ban kezdődtek el, a belső díszítések és a berendezések kialakítását 11 évvel később fejezték be. Az épület és a benne tárolt iratanyag mind a II. világháborúban, mind 1956-ban súlyos károkat szenvedett.

1. A királyi kancellária a török megszállásig
2. Küzdelem a levéltár létrehozásáért
3. Levéltár és levéltáros