250 éves a Magyar Országos Levéltár

A királyi kancellária a török megszállásig

A királyi levéltár története a középkorra vezethető vissza. Az oklevelek jogbiztosító jellege miatt szükség volt, hogy a visszakereshetőség érdekében megfelelő módon tárolják őket. Ugyanakkor 12-13. század fordulójáig nincsenek adataink a királyi levéltár létezéséről. Ennek kialakulása összhangban volt a központi írásbeli szerv, a kancellária fejlődésével. Fontos lépcső volt ebben III. Béla 1181. évi oklevele, amelyben elrendelte a királyi udvarban az ügyintézés területén az írásbeliség bevezetését. Az Aranybullát már 7 példányban kellett megőrizni, majd IV. Béla uralkodása alatt a királyi népekre vonatkozó okiratokat a király levéltárában tárolták. Az írásbeliség másik fontos színtere a káptalanokban és konventekben működő ún. hiteleshely volt.

Oklevél János Zsigmond aláírásával és pecsétjével

Az Anjou-korban I. Lajos reformjainak köszönhetően a királyi kancellária szervezettebbé vált, pontosan elkülönítették az egyes osztályok hatáskörét. Az udvar Visegrádra kerülésével az uralkodót oklevelei is követték. A ladula v. archivum regni ekkor még nem jelentett komoly mennyiséget. (A ladula arra utalt, hogy az iratokat ládákban őrizték.) Az 1526-os mohácsi csatavesztést követően a királyi levéltárat is menekíteni kellett. Egy részét ládákba rakták, és hajókon akarták Pozsonyba menekíteni. Az esztergomi várkapitány azonban megtámadta a hajókat, és néhányat el is süllyesztett. A királyi levéltár mégsem pusztult el, mert Habsburg Mária, II. Lajos özvegye révén számos oklevél került Spanyolországba, illetve Németalföldre, sőt Szapolyai János magyar király is "szemezgetett" a dokumentumok közül.

Írnok egy török miniatúrán

A hódoltság korában az iratok jelentős része szétszóródott. 1550-ben a rendek kérték, hogy a birtokviszonyokra vonatkozó okleveleket adják át a győri püspöknek. Okleveleket őriztek a pozsonyi prépost házában, Ferdinánd is több ládányit szállíttatott Innsbruckba. A törökök felemásan viszonyultak a magyar levéltári anyaghoz. A hadi események során rengeteg hiteleshelyet pusztítottak el irataikkal együtt. Ugyanakkor 1602-ben egy császári követjárás arról számolt be, hogy a királyi várban a törökök sértetlenül őrzik a leveleket. (Más kérdés, hogy 1686-ban a palota teljesen kiégett.)

1. A királyi kancellária a török megszállásig
2. Küzdelem a levéltár létrehozásáért
3. Levéltár és levéltáros