A Mediciek titkát rejti Botticelli képe

Enrico Guidoni, a római Sapienza egyetem művészettörténész tanára Botticelli művét politikai szempontból közelíti meg: szerinte a kép Lorenzo Medici Itáliára vonatkozó stratégiáját ábrázolja.

Az 1480-as években Lorenzo hatalma kiterjesztéséhez szövetségesül VIII. Ince pápát választotta, és létrehozott egy Mantova-Firenze-Róma tengelyt, amelyhez hozzá akarta kapcsolni a fontosabb tengeri városokat és Észak központját, Milánót. A festmény tehát azokat a városokat ábrázolja, amelyeket ez a titkos, már megkötött vagy hamarosan megkötendő szerződés fűz össze.

És éppen a szerződés titkossága tette szükségessé a szimbolikus megjelenítést - véli Guidoni, aki a nominalisztikus elmélet alkalmazásával jött rá minderre. Szerinte az eddig Zefírnek, azaz februárnak tartott figura tulajdonképpen Bolzano, ahol télen a bóra fúj, a március, vagyis a tavasz, amely latinul Ver, Velence, a Flora Firenze, a szeptember - Merkúr hónapja - Milánó. A három grácia Pisa, Nápoly és Genova. Ámor pedig, akire a képmagyarázók eddig nem fordítottak különösebb figyelmet - visszafelé olvasva - Róma.

Ha így van is, Lorenzo víziója nem valósult meg. A halál és VIII. Károly francia király csapatai megakadályozták az álom beteljesülését.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait