Újabb francia folyóirat méltatja József Attila kötetét
2005. november 21. 11:30
A XX. század egyik legnagyobb költőjeként mutatja be a szerinte szómágus József Attilát a Marianne című francia politikai folyóirat legfrissebb száma a költő Aimez-moi (Szeressetek engem) címmel franciául kiadott összes versének megjelenése alkalmából.
Korábban
A L'Express című folyóirat múlt heti ajánlásához hasonlóan a Marianne elemzője is hangsúlyozza: a korabeli elismerések ellenére ma már a franciáknak szinte semmit nem mond József Attila neve. `Pedig egy olyan nemzet legjelesebb képviselője, amelynek nagysága gyengeségében rejlik: óriási költőket adott a világnak, akiknek nehezen lefordítható munkásságában testesül meg (maga a magyar nemzet)` - írja Natacha Polony.
A párizsi Phébus kiadónál Jean-Pierre Sicre és Kassai György szerkesztésében franciául megjelent közel négyszáz vers költőjéről a cikkíró kiemeli: József Attila kommunista volt, de az elkötelezett versek csak egy kis részét jelentik munkásságának. Mindenekelőtt szeretetéhségtől áthatott gyerekkorából származtatható költészetében az emberi nyomorral szembeni lázadás és az örök árvaság keserűségének keveredése - véli az elemzés.
Natacha Polony hozzáteszi: az `igazság költőjének` szavai elsősorban azon nők ellen szóltak erőszakosan, akik nem tudták őt szeretni, és akik rajta ejtett sebei az őrültségig fejlődő melankóliáját táplálták. `József Attila érezte, hogy legyőzi az őrület és a halál, amely egyre jobban vonzotta`. Polony a magyar költő szerinte kiválóan fordított `ritmusos sorait` Bartók Béla Magyar képek című művéhez és Villon balladáihoz hasonlítja: `Magyar melódia, amit végre Franciaország is hallhat` - olvasható a Marianne hasábjain.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Izgalmas kísérletekkel és előadásokkal készül a Szegedi Tudományegyetem a Kutatók Éjszakáján 12:20
- A keleti táblás játékok világába is elkalauzolja az érdeklődőket az idei PONT fesztivál 11:20
- A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot 08:20
- Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak tegnap
- Lincoln elnök második beiktatásán vehettek részt először színes bőrű vendégek tegnap
- Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága tegnap
- Színházi előadások mellett bűntények helyszíne is volt a legendás Hungária Fürdő tegnap
- Nemcsak az érdek, hanem a szerelem is erősítette Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc házasságát tegnap