Homoszexuális királyok és királynők: a trón melege

Az ókori társadalmak általában toleránsan kezelték a különböző nemi identitásokat. Könnyen meglehet, hogy Egyiptom egyik leghíresebb fáraója, Ehnáton, maga is hermafrodita volt. Legalábbis a korabeli ábrázolásokból sokan erre következtetnek. Az uralkodó ugyan a szépséges Nofertitivel élt meghitt házasságban, ám kormányzása negyedik évében teste meglepő változásokon ment át: koponyája egyre jobban eltorzult, karja és bokája elvékonyodott, mellkasa kidomborodott, csípője kiszélesedett, nemi szerve pedig valószínűleg elcsökevényesedett. Ehnáton minden bizonnyal saját vejével folytatott homoszexuális viszonyt, sőt Szemenhkarét még régensnek és társuralkodónak is megtette. Az természetesnek, sőt kötelezőnek számított, hogy a fáraó feleségül vegye valamelyik nővérét, ám parázna életvitelét mély megbotránkozással figyelte a papság. A leghíresebb egyiptomi királynő, Kleopátra atyját, XII. Ptolemaioszt csak a tánccal és ivászattal egybekötött orgiák vonzották. Szívesen parádézott női ruhában, és nem vetette meg a fiatal férfiak szerelmét. Alattvalóitól a találó `Fuvolás` becenevet kapta.

Ganümédész elrablása

Hellászban virágkorát élte az azonos neműek szerelme. A férfiközpontú görög világnak meghatározó része volt a melegkultusz, melynek a gyökerei nagyon mélyre nyúltak. Az ifjak elrablása ősi krétai szokásnak számított. A szerelmes férfi előre bejelentette szándékát a kiszemelt "áldozat" szüleinek, ezért csak színleg üldözték a bűnt. A tettes két hónapig élt együtt a serdülővel, akit megtanított a vadászat és a harc fortélyaira is, majd különböző ajándékokkal elbocsátotta. Ezzel a gesztussal az ifjú beléphetett a felnőttek társadalmába. Aki azonban áruba bocsátotta a testét, megsértette ezt a magasztos érzést, ezért elveszítette polgárjogát.

Spártában már gyermekként elválasztották a fiúkat a szüleiktől, és ettől kezdve egy-egy idősebb katona felügyelt rájuk. Egy ágyban aludtak, és a mentor a szex rejtelmeibe is bevezette fiatalabb társát. Az ephoroszok (felügyelők) súlyosan megbüntették azt, aki egyetlen fiúszeretőt sem tudott igazolni.

Thébában szintén támogatták a katonák közötti homoszexualitást, hiszen ezáltal fokozni lehetett a harctéri bajtársiasságot. A mintegy 300 fős Szent Csapat kizárólag meleg szeretőpárokból állt. Az ifjak a thébai erők elitjét alkották, akik a khairóneiai csatában szerelmüket védelmezve hullottak el a makedónok csapásai alatt.

A cikk teljes terjedelmében a 2005. évfolyam novemberi számában olvasható!