2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

135 éve jött létre az egységes Olaszország

2005. szeptember 20. 11:30

Százharmincöt éve, 1870. szeptember 20-án foglalták el az olasz csapatok Rómát és egyesítették az Olasz Királysággal, ezzel véget ért az olasz egységesítés.

"Olaszország csak egy földrajzi fogalom"
(Metternich)
Az olasz félsziget hosszú évszázadokig egymással is marakodó államok, fejedelemségek sokasága, a nagyhatalmak küzdelmének terepe volt. Itália térképét Napóleon rajzolta újjá, aki a meghódított területeket 1805-ben Olasz Királyság néven egyesítette, elfoglalta Rómát, Nápolyban pedig testvérét segítette a trónra. Bukása után az 1815-ös bécsi kongresszus ugyan visszahelyezte az elűzött pápát és a fejedelmeket, de a változások emlékeit nem tudta eltörölni. Ettől számíthatjuk az olasz nemzeti egységmozgalom, a Risorgimento (szó szerint feltámadás) kezdetét.

Alapító atyák: Mazzini, Cavour, Garibaldi és Viktor Emánuel

Az 1815-ös restauráció után sorra keletkeztek a titkos társaságok, amelyek közül a karbonárik (szénégetők) tettek szert legnagyobb ismertségre. A mozgalmat minden eszközzel igyekeztek elnyomni, a karbonárik 1820-21-ben mégis felkelést robbantottak ki Nápolyban és Torinóban, de ezeket gyorsan leverték, miként az 1830-ban a francia forradalom hatására Modenában és a pápai állam több városában indult mozgalmakat is. Giuseppe Mazzini  1831-ben száműzetésében megszervezte az Ifjú Olaszország mozgalmat, amely az idegen uralkodók elűzését, a szabad és független olasz köztársaság megteremtését hirdette. Az olasz hazafiak azonban csak az egység megteremtésében értettek egyet, abban már nem, hogy a majdani olasz állam királyság avagy köztársaság, központosított avagy föderális berendezkedésű legyen-e és ki álljon élén. A piemonti Cavour gróf 1847-ben indította Il Risorgimento című lapját, amelyről később az egész mozgalmat elnevezték.

Az 1848-as forradalmak végigsöpörtek Itálián, hiába fogadtak el az uralkodók sorra alkotmányokat, néhány hét alatt az egész félsziget lángba borult. Károly Albert szárd-piemonti király hadat üzent Ausztriának, de a custozzai csatában vereséget szenvedett, Milánóban, Rómában és Nápolyban is leverték a forradalmat. 1849 tavaszán újabb forradalmak törtek ki, Rómában Mazzini és Garibaldi állt a felkelők élére. A túlerő azonban ismét győzedelmeskedett, az Ausztriának újra hadat üzenő Károly Albert a novarai vereség után lemondott, a trónon fia, Viktor Emánuel követte. A forradalmak bukásával véget ért a Risorgimento első, hősies szakasza. A nemzeti egység megteremtésén kevésbé látványosan, de szívósan és eredményesen a szárd-piemonti miniszterelnök, Cavour gróf kezdett munkálkodni. Az országot modernizáló és a nemzetközi diplomáciában kiválóan lavírozó Cavour megszerezte Franciaország támogatását - dolgát könnyítette, hogy III. Napóleon császár fiatalon maga is tagja volt a karbonárik társaságának.

A franciákkal szövetségben Magentánál és Solferinónál megverték a Ferenc József által személyesen vezetett osztrák hadakat, de a rendkívül véres csata után a felek azonnal békét kötöttek Villafrancában. Ausztria lemondott Lombardiáról és végleg kiszorult Észak-Itáliából, de megkapta Velencét, a határok egyébként változatlanok maradtak volna. Az egyesülés folyamatát azonban már nem lehetett megállítani: az alkudozáson felháborodott tömegek Toscanában, Modenában, Pármában és a pápai állam több városában elűzték a fejedelmeket. Ezek a közép-itáliai államok 1860-ban népszavazás révén egyesültek Viktor Emánuel királyságával - az egység fejében azonban Savoyát és Nizzát át kellett engedni a franciáknak.

A Nápolyi Királyság váratlanul, Garibaldi merész akciója révén hullott Cavour ölébe. A diplomáciai finomságokra nem sokat adó, szülőhazája, Nizza elvesztésén feldühödött szabadsághős ezer emberrel kikötött Szicíliában, néhány győzelme után hólabdaként gyarapodó seregével előbb a szigetet, majd Nápolyt is elfoglalta és felajánlotta Viktor Emánuelnek. Cavour azonban attól félt, hogy a kezelhetetlen Garibaldi a római francia helyőrség ellen fordulhat, ezért a szárd-piemonti seregek lóhalálában vonultak a pápai államon át dél felé, mígnem összetalálkoztak a felkelőkkel.

Viktor Emánuel 1861-ben felvette az Olaszország királya címet, de országából még hiányzott Velence és a pápai birtok Róma. A volt francia szövetséges támogatására Olaszország már nem számíthatott, megszerezte azonban a poroszokét. 1866-ban közösen indítottak háborút Ausztria ellen, és bár az olaszok szárazföldön és tengeren is kudarcot vallottak, Ferenc József mégis átengedte Velencét, hogy ottani seregeit a poroszok ellen küldhesse.

Keményebb dió volt Róma, hiszen a pápa megtámadása az egész katolikus világ felháborodását váltotta volna ki. A minden reformot elutasító IX. Pius azonban 1869-ben a pápai csalhatatlanság dogmájának kimondatásával a katolikus országok jó részét is maga ellen fordította, ezért Olaszország az 1870-es porosz-francia háború kitörése után különösebb diplomáciai bonyodalmak nélkül vehette birtokba a franciák által kiürített "természetes fővárost". (A Szentszékkel azonban fennmaradt a feszült viszony, amelynek csak az 1924-es konkordátum vetett véget.) Ezzel gyakorlatilag befejeződött a Risorgimento, noha néhány olaszok lakta terület, így Trieszt és Trento csak az első világháborút lezáró Saint Germain-i békék után kerültek az Olasz Királysághoz.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma- Vladár Tamás, Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár