80 éves Mikisz Theodorakisz, a világhírű görög zeneszerző
2005. július 29. 13:33
Mikisz Theodorakisz rendkívül termékeny zeneszerző: kétszáznál több népszerű dalt, tíz szimfóniát, két oratóriumot és három operát komponált.
Életét a zene mellett a politizálás töltötte ki: az 1940-es években részt vett a görög ellenállásban, ezért bebörtönözték, majd Makróniszosz szigetére száműzték. 1946-ban emberi roncsként szabadult, idegrendszere súlyosan sérült, ijesztő rohamai voltak, hallucinált. Sok évbe telt, míg - elsősorban orvos feleségének köszönhetően - meggyógyult. Az ötvenes évek elején Athénban megnyíltak előtte a Zeneakadémia kapui, tanulmányait 1953-ban kitüntetéssel fejezte be, egy évvel később párizsi ösztöndíjat kapott. Intenzív művészi alkotói korszak következett, megszülettek első szimfonikus művei, nevét ismertté tette Zongoraversenye, valamint az I. szvit és azt I. szimfónia. 1957-ben a Moszkvai Zenei Fesztiválon Arany Medál-díjat nyert, 1959-ben Antigoné című balettjének Covent Garden-beli bemutatója után az Év Legjobb Európai Zeneszerzője díját kapta meg.
Theodorakisz 1961-ben tért vissza Görögországba. Athénban zenekart alapított és belevetette magát a mozgalmi életbe. Megszervezte a Lambrakisz Demoratikus Ifjúsági Szövetséget, létrehozta a Pireuszi Zenei Társaságot, mozgalmat indított a kultúra megújulásáért, 1964-ben pedig a görög parlament tagja lett. Közben komponált, koncertezett. Műveinek zenei alapja a görög népzene, témáit gyakran meríti a költészetből. Hamarosan őt tekintették a legnagyobb élő görög zeneszerzőnek.
Az 1964-es év igazi világsikert hozott számára. Mihálisz Kakojannisz rendező őt kérte fel a Zorba, a görög című film kísérőzenéjének megkomponálására; a szirtaki sokaknak azóta is egyet jelent Zorba táncával. Theodorakisz 1988-ben egész estés balettzenét komponált Nikosz Kazantzakisz regényének témájára. Vallomása szerint ez a zene három kultúrát (az európait, a krétait és a görögöt), és két zenei irányzatot (a népzenei motívumokat és a szimfonikus zenét) ötvöz. A hatvanas években született több ismert filmzenéje is (Élektra, Phaedra, Z,avagy egy politikai gyilkosság anatómiája).
Politikai hovatartozása már nem mondható olyan következetesnek, mint zenei stílusa. 1981-85 között a kommunista párt képviselője volt, 1989-ben már függetlenként indult az Új Demokrácia listáján. A baloldaliak nem véletlenül nevezték "nagy gyereknek", mert nem egyszer okozott meglepetést: megtörtént az is, hogy olyan görög-török baráti társaság élére állt, amely a ciprusi kérdésben inkább a török álláspontot támogatta. Eleinte híve volt Andreasz Papandreu pánhellén szocialista mozgalmának, 1989-ben azonban már tolvajoknak és rablóknak nevezte őket.
A zenés politikai demonstráció tiltakozásának egyik legfőbb kifejezője maradt. 1996-ben Athénban kurdpárti koncertet adott, 1999-ben ugyancsak zenével tiltakozott Jugoszlávia NATO-bombázása ellen. Hangversennyel segítette az 1999-es törökországi földrengés áldozatait is. Mikisz Theodorakisz rendkívül termékeny zeneszerző: kétszáznál több népszerű dalt, tíz szimfóniát, két oratóriumot és három operát komponált. Élektra és Médea című operái a kilencvenes években születtek. Az utóbbiban az antik tragédia szövegét szó szerint zenésítette meg, a "vágatlan" előadás hat órát tenne ki, a nézőbarátabb már csak két és fél órára nyújtózik. Az utolsót, a Lüszisztratét 2002-ben mutatták be Athénben, nagy sikerrel. Az ő szerzeménye az Olimpiai Himnusz, amelyet első ízben 1992-ben, Barcelonában játszottak. 1982-ben Jasszer Arafat kérésére ő komponálta a Palesztin Himnuszt.
Két alkalommal járt Magyarországon: 1976-ban a budapesti Erkel Színházban volt nagy sikerű koncertje, ahol maga vezényelte saját műveit. 1993-ban ismét járt fővárosunkban, a Budapesti Búcsú díszvendégeként.
(Múlt-kor/Panoráma - Sajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Farmernadrágot sem viselhettek a Budai Ifjúsági Parkban szórakozó fiatalok 19:05
- Egész életükben futottak a törvény elől a középkor legendás banditái 18:05
- Roosevelt segítségével menekült el hazájából a pszichoanalízis megteremtője 16:05
- Máig rejtélyek övezik az Omega zenekar megalakulásának történetét 14:20
- Izgalmas kísérletekkel és előadásokkal készül a Szegedi Tudományegyetem a Kutatók Éjszakáján 12:20
- A keleti táblás játékok világába is elkalauzolja az érdeklődőket az idei PONT fesztivál 11:20
- A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot 08:20
- Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak tegnap