A gödöllői művésztelep alapítója
2005. június 9. 12:35 Lukácsi Attila
Sorozatunk legújabb részében Kőrösfői Kriesch Aladár festőművész (1863-1920) sírjához látogatunk Gödöllőre. A fővárosból származó, majd onnan Gödöllőre költöző Kőrösfői hozta létre a szecesszió legfontosabb honi műhelyeként számon tartott művésztelepet.
Korábban
A kivitelezésben csakhamar társakra lelt Nagy Sándor festőművész, és Thoroczkai Wigand Ede építész személyében. Még ebben az évben meg is alakult a művésztelep, amelyben az angol preraffaeliták hatására a középkori kézművesség technikai eljárásait igyekeztek felújítani. Amikor pedig 1904-ben a németeleméri szőnyeggyártól a Kovalszky Sarolta vezette szövőműhely is Gödöllőre települt, a művésztelep működésének középpontjába a szövőtevékenység került. Még állami támogatást is sikerült szerezniük, így 1907-ben a szövőműhely, majd szövőiskola lett az Országos Iparművészeti Iskola tanműhelye.
Ebben az időben a művésztelep már művészek sokaságát vonzotta. Itt élt többek között a svéd Leo Belmonte, Frecskay Endre, Erdei Viktor, Undi Mariska, a festődinasztiát alapító Remsey Jenő György. A művésztelepen tanult a francia konzul fia, a festőművész Charles de Fontenay is. A telep építész tagjai (Medgyaszay István és Thoroczkai Wigand Ede) csak a közös munkák és eszmék révén kapcsolódtak a művésztelephez.
Gödöllő minden műfajnak otthont adott. A grafikának, könyvillusztrációnak éppúgy, mint a bőr-, fa-, és üvegmunkáknak, mozaiknak, faliszőnyeg-tervezésnek. Volt szobrász és kerámiaműhelyük is. A képzőművészet, az építészet, a zene, a tánc, az irodalom éppúgy központi szerepet játszott a telep életében, mint a ház, a kert, a műhely, a család, a gyermeknevelés. Sajátos, tolsztojiánus, egészségre törekvő, természetközeli életmódjuk pedig a művészettel szemben is elsőbbséget élvezett. Valamennyi művész a szecesszió nemzetivé tételében látta az alkotás jövőjét, a népművészet által inspirálva. Népművészeti gyűjtőutakon vettek részt, lerajzolták a különböző régiók (Erdély, Dunántúl, Alföld) népviseleteit, jellegzetes épületeit, sőt tájait is.
Kőrösfői-Kriesch Aladár: Halottak napja (1910) Magyar Nemzeti Galéria |
A művésztelepieket nemcsak a közös életmód, és a közös kiállítások jellemezték, hanem a közös munkák is. A művészeknek, így Kőrösfőinek azonban akad számos önálló munkája is. Ő készítette az Országház ebédlőtermének freskóit, és a Zeneakadémia faliképeit is. Tehetsége e területen bontakozott ki igazán, bár foglalkozott szobrászattal, üveg-, és gobelinművészettel, sőt mozaikokat is készített (Például a Kerepesi temető árkádos sírboltjainak kupolamozaikjait). Megjelentek művészetelméleti írásai is, és az Iparművészeti Iskola tanára volt. Arcképeit a lélekábrázolás finomsága jellemzi, erre leánya arcképe a legjobb példa.
Kőrösfői 1920-ban halt meg, először azonban a Kerepesi temetőben temették el. Hamvai innen kerültek Gödöllőre. Halála után a művésztelep hanyatlásnak indult, majd meg is szűnt. Ma már csak néhány ház látható belőle. A temetőben lévő további sírok közül érdemes megemlíteni még a történetíró Márki Sándorét, a költő Mécs László jelképes sírkövét, valamint az isaszegi csata ágyút formázó hősi emlékművét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap