Budapest, a sportfőváros: az úszósapkától a vívótőrig
2020. július 20. 14:54 Nagy Imre
Korábban
A legendás vizes helyszín
Víz, víz, víz és még egyszer víz. Egy ember, akit hivatalosan Hajósnak, becézve magyar delfinnek hívnak, történelmi olimpiai aranyakat nyerve úszik a tengerben, majd egy uszodakomplexumot tervez egy folyó közepén lévő szigeten.
Szinte fölösleges is hozzátenni, hogy emberünk a vízöntő jegyében született… És mindez együtt megtestesülve egy mára már legendássá váló, korának mérnöki és sportszakmai csúcsát képviselő vörös téglás épületben, Budapest szívében.
A „Spori” vagy a „Hajós”, ahogy a Nemzeti Sportuszoda néven 1930-ban megnyílt létesítményt a budapestiek becézik, az elmúlt közel 90 évben a világ úszósportjának egyik legendás helyszíne lett.
Tervezője, az első magyar olimpiai bajnok és a legendás szövetségi kapitány úszópápa után ma a Hajós Alfréd és Széchy Tamás Uszoda nevet viselő épületegyüttes szinte felsorolhatatlan szenzációs sporteseménynek, -eredménynek adott azóta otthont a Margitszigeten.
A létesítmény karakterét ma is meghatározó alapépület fedett, 33 m-es versenymedencéje az első ilyen jellegű uszoda volt Magyarországon.
A medencén és a lelátón kívül ugrótornyot is rejtő, merész ívű szerkezet Hajós Alfréd tervei alapján, Gergely Jenő statikai munkája nyomán született meg.
Mindössze hét évvel az átadás után Csonka Ferenc építész és Csonka Pál statikus jóvoltából máris tovább bővült egy nyitott, 50 m-es medencével, egy 10 m-es ugrótoronnyal, lelátókkal, illetve kiszolgálóépületekkel, és olyan, a kort megelőző megoldásokkal, mint például a fedettből a nyitottba vezető kiúszó.
A sportkomplexum mai formáját a 2006-os úszó-Európa-bajnokságra nyerte el, újabb nyitott versenymedencével, lelátóval és toronnyal bővülve, illetve a 2010-es kontinensviadalra még tovább korszerűsödve.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban 12:10
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián 11:20
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap