2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bonyolult eljárással készített eszközeihez ragasztót a neandervölgyi ember

2019. október 22. 16:35 Múlt-kor

Egy 50 000 évvel ezelőtt készült pattintott kőeszközön talált ragasztó arra engedi következtetni a szakértőket, hogy a neandervölgyi emberek az eddig feltételezettnél összetettebb gondolkodásra voltak képesek.

Alkalmas alapanyag

A ragasztó alapanyaga a nyírfakátrány volt, elkészítésének számos lépése pedig komoly előre tervezést igényelt. A felfedezés abba az egyre valószínűbb irányba mutat, hogy a tudomány jócskán alábecsülte a modern ember evolúciós értelemben vett „unokatestvéreinek” intelligenciáját.

Az idők során előkerült neandervölgyi eszközleletek közül csupán egy maréknyi viseli a ragasztóanyag nyomát, a szakértők szerint azonban a látszatnál jóval gyakoribb lehetett ennek használata.

A Hollandiában talált kőeszköz az elmúlt 50 000 évet az Északi-tenger felszíne alatt töltötte – ez akár segíthetett is megőrizni rajta a kátrányos ragasztót. Marcel Niekus, a groningeni Kőkorszakkutatásért Alapítvány (Stichting STONE) szakértője elmondta: az egyszerű kőtöredéket valószínűleg növényi rostok vágására vagy állattetemek nyúzására használták.

Míg a nyírfakátrányt sok esetben arra alkalmazhatták, hogy fa markolatokhoz, nyelekhez erősítsék kőeszközeiket, ebben az esetben vélhetően arról van szó, hogy a megszilárdított kátrány adta magát a fogási felületet. Niekus elmondása szerint nem fedezhető fel semmiféle hajdani nyél nyoma a ragasztóban.

Ez a megoldás is jelentősen megkönnyíthette a felhasználó számára, hogy nyomást helyezzen az eszközre – anélkül, hogy felsértette volna bőrét rajta.

Az eszközt az élőhelyük fagyos peremén élő neandervölgyiek készítették, amikor a ma már az Északi-tenger alatt fekvő terület még a tudomány által Doggerland néven ismert szárazföld részét képezte. A neandervölgyiek itt apró vadászcsoportokban járták az itt elterülő jeges tundrát, ahol igen kevés fa állt rendelkezésre.

„Nagyon előre kellett tervezniük, mert a folyamathoz 40 kilogramm fára van szükség, és a tundrai viszonyok között ennyit korántsem könnyű összegyűjteni, mert csak törpe nyírfák állnak rendelkezésre” – mondta el Niekus.

„Idő- és energiabefektetés volt a tűzgyújtás és a kátrány kinyerése is” – mondta.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Nyírfakátránnyal ragasztott kőeszközök modern reprodukciói (kép forrása: bbc.com)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár