Bizarr szekta, földönkívüliek, vagy más állhatott a titokzatos „marhacsonkítások” hátterében?

Gyomorforgató tetthelyek

A marhatetemek állapota rendre megdöbbentette a rájuk bukkanó farmereket. Az állatok fülei, szemei, tőgye, végbele, nemi szerve és nyelve hiányoztak – úgy tűnt, egyetlen tiszta vágással lettek eltávolítva egy igen éles eszköz segítségével. A tetemek nem tartalmaztak vért, és körülöttük sem voltak vérnyomok, mintha csak lecsapolták volna őket. Sem lábnyomok, sem keréknyomok nem voltak körülöttük – de még a szabadon hagyott tetemekre lecsapó dögevők is hiányoztak.

1975 októbere és áprilisa között egyedül az Egyesült Államok Colorado államában majdnem 200 ilyen esetet jelentettek be. A jelenség a bulvárlapok alapanyagából országos aggodalmat kiváltó tényezővé fejlődött: a neves Associated Press hírügynökség coloradói irodája az év első számú híranyagává választotta a bizarr, nyugtalanító rejtélyt. Az államot akkoriban Washingtonban képviselő egyik szenátor, Floyd Haskell a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI segítségét kérte a talány megoldásához.

Az 1970-es évek folyamán a „marhacsonkítás” (cattle mutilation) néven ismert esetek száma egyre nőtt az Egyesült Államok ritkábban lakott középső, illetve nyugati területein. Végül 1979-ben – miután több ezer esetnél és több millió dollárnyi okozott kárnál járt a mérleg – az FBI valóban nyomozást indított az ügyben. A nyomozóiroda egy olyan esetsorozat vizsgálatába kezdett, amely Új-Mexikó államban, indiánrezervátumhoz tartozó területeken történt.

A nyomozás elindítását részben egy tudományos tanácskozás és az általa kifejtett nyomás eredményezte. A konferenciát nem más kezdeményezte, mint Új-Mexikó tudományos beállítottságú szenátora, Harrison Schmitt – egyben a Harvardon végzett geológus doktor és az Apollo–17 Hold-misszió egyik asztronautája.

Az FBI nyomozása azonban végkövetkeztetésében semmi különöset nem talált: 1980. január 15-én azzal zárta le a nyomozást, hogy „a bejelentett esetek egyike sem tartalmazott a gyakori ragadozókon kívül más által végrehajtott csonkítást.” A károkat elszenvedő helyiek korántsem értettek egyet.

„Egész életemet szarvasmarhák körül töltöttem, és biztosan meg tudom különböztetni, hogy valamit egy prérifarkas vagy egy éles eszköz csinált” – mondta George A. Yarnell, a Denvertől délre található Elbert megye seriffje a New York Times napilapnak 1975 őszén.

1. Gyomorforgató tetthelyek
2. A sátánista szektáktól az ufókig
3. Állatorvosi szkepticizmus

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái