2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bár a gyilkosságokkal felhagytak, a hírhedt asszaszinok vallása máig fennmaradt

2022. április 1. 09:03 Múlt-kor

Szíriai politika

A források szerint Haszan 1124-ben halt meg. Ő és utódai a síitákhoz hasonlóan várták a rejtőzködő Mahdi visszatérését, ám mindaddig, amíg ez meg nem történik, addig egy Istentől vezetett tanítómesterre, egy imámra van szükség. A nizáriták szerint az ő imámjuk lehet az egyetlen ilyen hiteles tanító, nem pedig a szunnita kalifák, vagy a többi síita irányzat imámja. Mindez lehetővé tette, hogy a földrajzilag egymástól távol lévő pontokon élő nizáriták közösségbe formálódjanak.

A legerősebb csoport Szíriában alakult ki Rasid ad-Dín (1132 k. – 1193) vezetése alatt. Rasid Alamutban kapott kiképzést, és akárcsak a többieket, elküldték más vidékekre téríteni. Ez a vidék Szíria volt, amely akkoriban vallásilag különösen megosztott volt, és a Fátimidák szíriai hatalmának összeomlása után a különböző frakciók és felekezetek semmilyen eszköztől nem riadtak vissza egymás ellen. Aleppóban, majd Damaszkuszban például több ezer nizáritát mészároltak le. Rasid a hagyományos asszaszin stratégiát követve megszerezte Maszjaf erődjét, és innen irányította a nizáritákat. Őt nevezték később a „Hegyi Öregnek”.

Amellett, hogy Rasid karizmatikus vezető volt és nagyfokú önállóságot élvezett a nizáriak államán belül, ügyesen lavírozott a különböző helyi hatalmasok közt, a keresztes államokat is beleértve. A legnagyobb ellenfele a történelemből alighanem mindenki számára ismerős lehet: Szaladin (1138 körül – 1193), Jeruzsálem visszafoglalója alaposan megnehezítette a dolgát.

Két merényletet is megkíséreltek ellene, cserébe ostrom alá vette Maszjafot, az asszaszinok szíriai központját. Állítólag egy sátrában hagyott, leszúrt férfit ábrázoló figura vette rá végül, hogy felhagyjon az ostrommal.

Bár Rasid alapvetően együtt tudott működni a keresztesekkel a közös ellenségeik okán, mégis két híres keresztes vezető meggyilkolása is az asszaszinok nevéhez fűződik. Az egyik áldozat Tripoliszi Rajmund volt, aki élete során annyi ellenséget gyűjtött, hogy a nizári asszaszinokat valószínűleg felbérelték ellene. Hasonlóképpen járt a magát 1192-ben Jeruzsálem királyának kikiáltó Montferrati Konrád is, akit vélhetően a harmadik keresztes hadjáraton tartózkodó angol és francia király rivalizálásának folyományaként öltek meg.

Az Európában elterjedt hírüket elsősorban Marco Polo alapozta meg. Beszámolója szerint az asszaszinok úgy toborozták az öngyilkos küldetésre indulókat, hogy előbb drogfogyasztással egybekötött színjátékot adtak elő nekik, amelyben elhitették velük, hogy éppen a paradicsomban tartózkodnak, ahol szép nők és bőség veszi körül őket. Később azonban ebből az álomból „felocsúdtak”, a Hegyi Öreg orvosainak köszönhetően, és közölték velük, hogy a paradicsom ismételt eléréséhez teljesíteniük kell a parancsokat. Apróbb probléma, hogy mire Marco Polo papírra vetette ezeket a szavakat, az asszaszinok csillaga rég leáldozott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az asszaszinok előszeretettel csaptak le célszemélyeikre nyilvános eseményeken, például a pénteki imádságokonHasszan-i Szabbáh (k), az asszaszinok rendjének létrehozójaAlamut várának romjai a mai IránbanMaszjaf vára, az asszaszinok szíriai központja.Néhány esetben keresztes vezérek is áldozatul estek a szinte bárhova beépülni képes, hónapokig, de akár évekig rejtve maradó asszaszinoknakSzaladinSzandzsár ibn Malik Sah (k, zöldben), Kelet-Perzsia uralkodója azután kötött békét az asszaszinokkal, hogy ágya mellett egy tőrt talált a földbe szúrva.Alamut mongol ostromaAlamut ostroma
Legfrissebb
Legolvasottabb
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár