Az I. világháború és balszerencsék sorozata vetett véget a kecskeméti művésztelep virágzásának

A kecskeméti édenkert

Iványi-Grünwald tudatosan, programba foglalva fogalmazta meg a csoport igényeit és a művésztelep kialakításának paramétereit. A nagyszabású elképzelést Jánszky Béla és Szívessy Tibor építészek valósították meg tíz műtermes bérház és hat villa megépítésével.

Az első vezető Iványi-Grünwald lett, aki a telepet két részre osztotta: egy képzőművészeti és egy iparművészeti részre. Az iskolát és a képzőművészeti munkát ő maga, a dekoratív művészeteket felölelő iparművészeti részt Falus Elek vezette. Ez utóbbi három szakmát foglalt magában: a művészi textilkészítést, a szőnyeg, a gobelin- és díszgyapjúszövést, valamint a keramikát.

Célként az „érett technika alkalmazásával művészies és magyaros termékek előállítását, és ezek kereskedelemben történő értékesítését” határozták meg. Falus Elek külföldről települt haza, hogy az ott szerzett ismereteit itthon kamatoztassa. Megfordult a telepen Kisfaludy Strobl Zsigmond, Konecsni György, de írók is szívesen alkottak itt, így például Bródy Sándor, Kassák Lajos vagy éppen Szép Ernő.

Azt remélték, hogy a művészkolónia emelni fogja az iparosság szintjét. Vallották, hogy egy ország művészeti élete csak akkor erősödhet, ha az adott ország népe is befogadója lehet a művészeti produktumoknak. Iványi-Grünwald programja a kisszériás, gondos, egyedi kivitelezést megvalósító művészeti ipart támogatta az alacsony minőségű tömegtermelés ellenében.

Elképzelése nem aratott osztatlan sikert, az iparművészeti részlegből csak a szőnyegszövő műhely valósult meg, de ezt is be kellett zárni, mert nem sikerült megfelelő megrendelői kört kialakítania. A művésztelep jellege így tisztán képzőművészetire redukálódott.

A szépre szőtt tervek és szárnyaló ideák megvalósításába rútul belepiszkított a történelem is. A 20. század eleje nem kímélte a telepet, 1911-ben Kecskemétet földrengés rázta meg, 1913-ban szakadás állt be a tagságban és a nagy reményekkel elindított szőnyegszövő is bezárt, 1914-ben pedig kitört az első világháború.

A Kecskeméti Művésztelep működése a Tanácsköztársaság bukásával ért véget, az alkotóközösség helyzetét nem segítette, hogy az új rendszer a „baloldali festői eszmék” fészkeként tekintett rájuk. Az első világháború után a telep tömeglakássá alakult, majd később a Magyar Képzőművészeti Főiskola működtette. Nagyobb felújításra 1982-ben került sor, napjainkban ismét művészek dolgoznak a régi kolónián.

Iványi-Grünwald Béla 1920-ig lakott itt. Ezután Budapesten telepedett meg, a nyarakat pedig egyik tanítványa balatonlellei nyaralójában töltötte egészen 1940-ben bekövetkezett haláláig. 

1. A „neós” forradalom
2. A kecskeméti édenkert

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait