Szinte nincs olyan része a világnak, ahol ne hajtottak volna végre egykor emberáldozatokat
2020. április 21. 18:12 Múlt-kor
Az őskortól a 21. századig a világ minden táján előfordultak az emberiség történelmében az emberáldozatok. Az alábbiakban 15 olyan kultúra következik, amely egykor gyakorolta (vagy ma is gyakorolja) e hátborzongató szokást.
Korábban
Az őskori Európa rejtélyei
Az utóbbi évtizedek régészeti felfedezései alapján az európai vadászó-gyűjtögető emberek már a késői paleolit korszakban (Kr. e. 26 000 – Kr. e. 8000) embereket áldoztak fel.
Az ebből a korszakból származó többszemélyes sírok száma kiugróan magas – minden ötödik e korszakból származó temetkezés kettő vagy több embert tartalmaz.
Sokuk esetében megalapozott a kivégzésszerű erőszakos halál gyanúja.
Egy Csehországban feltárt sírban például három gyermek maradványait találták meg, akiket bizarr módon helyeztek örök nyugalomra.
Egyikőjük arccal lefelé feküdt, míg a másik kettő oly módon, hogy az egyik kezei a másik szeméremtájékánál voltak. E vélhetően szimbolikus jelek szertartásos körülményekre utalnak.
Kína az agyagkatonák előtt
Kínában évezredeken át bevett szokás volt az emberáldozat. Egy, az ország északnyugati részén feltárt 4000 éves temetőben a régészek több száz sírra bukkantak, amelyek közül több feláldozott emberek maradványait rejtette – a legfiatalabb áldozat 13 éves lehetett.
Későbbi, a Sang-dinasztia korából (Kr. e. 1600-1040) származó emberáldozatok maradványai is előkerültek a mai Anjang városánál Honan tartományban.
A gyakorlat egyre ritkábbá vált, és szinte meg is szűnt az ország első egyesülése, azaz Kr. e. 221 körül, Csin Si Huang-ti császár uralma idején.
A Kínában ma is rendkívül széles körben tisztelt császár híres agyaghadserege vélhetően szintén emberáldozat-ellenes meggyőződéséből jött létre, hogy ne valódi embereket temessenek el vele túlvilági védelméhez.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap