Az elmúlt évtizedekben háromszor maradt el az olimpia, ám még sohasem halasztották el
2020. április 2. 16:01 Múlt-kor
Korábban
A mészárlás ellenére is megtartották a mexikói olimpiát
Az 1968-ban Mexikóvárosban megrendezett olimpia a Goldblatt által összegyűjtött esetek egyik iskolapéldája volt. Tíz nappal az olimpia október 12-i megnyitása előtt egyetemisták vonultak a főváros utcáira az országban tapasztalható rendőri brutalitás és nyomor ellen tiltakozva. A rendfenntartó erők hírnevükhöz híven jártak el, nem sokat teketóriáztak, és belelőttek a tüntetőkbe. A Tlatelolco-mészárlás áldozatainak száma a legvisszafogottabb becslések szerint is 200 és 300 között mozgott.
Goldblatt könyvében leírja, hogy a mexikói játékok szimbóluma a békegalamb volt, amelyet mindenhol látni lehetett a metropoliszban. „A mexikói kormány egyetemisták százait mészárolta le, majd az emberekre szabadította a terrort, miközben az Olimpiai Bizottság mindezek fölött szemet hunyt.”
A Bizottság az 1960-as nyári olimpia előtt is hezitált, és első körben nem meszelte el a faji elkülönítés alapján működő Dél-afrikai Köztársaság sportolóinak indulási jogát, mindaddig amíg az afrikai államok az olimpia bojkottjával nem fenyegetőztek. Az apartheid rendszere által irányított Dél-afrikai Köztársaság ugyanis kizárólag fehér sportolókat indított volna az olimpián. Dél-Afrika így 1960-tól 1992-ig, az apartheid bukásáig nem vehetett részt az olimpiákon.
Terror és az ötkarikás játékok
Még az olimpiák történetének legsötétebb fejezete sem vezetett a játékok lefújásához. 1972-ben palesztin terroristák megrohamozták az izraeli sportolók szállását a müncheni olimpiai faluban. A mindenre elszánt fegyveresek két sportolóval végeztek a maradék kilencet pedig túszként tartották fogva. A nyugatnémet hatóságok által elindított túszejtés teljes kudarccal végződött, mivel mind a kilenc izraeli sportoló életét vesztette. A müncheni olimpiai játékokat ugyan két napra felfüggesztették, de a rendezők végül a folytatás mellett döntöttek.
Az utolsó tragikus eseményre az 1996-os atlantai olimpián került sor, amikor az Olimpiai Parkban koncert közben felrobbant egy házilag készített bomba. A merényletben két ember az életét vesztette és több százan megsebesültek. Az Atlantai Olimpia Szervezőbizottság egy közleményben tudatta a világgal, hogy az olimpia mozgalom szellemével összhangban folytatni kell a játékokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap