Az atombomba és az atomóra kifejlesztésében is részt vett a 15 évesen leérettségiző zseni
2020. augusztus 27. 13:50 MTI
105 éve, 1915. augusztus 27-én született Norman Foster Ramsey Nobel-díjas amerikai fizikus, az atomóra kifejlesztését lehetővé tevő szeparált oszcilláló mezők módszerének kidolgozója.
Korábban
Magas rangú katonatiszt fia volt, a család az apát követve egyik állomáshelyről a másikra költözött. A kiváló képességű fiú iskolai tanulmányait osztályokat átugorva fejezte be, tizenöt éves korában már le is érettségizett.
Szülei a West Point katonai akadémiára akarták küldeni, de fiatal kora miatt nem vették fel, így a Columbia Egyetemre iratkozott be. Előbb mérnöknek tanult, végül a matematika mellett kötelezte el magát. Húszévesen, 1935-ben végzett, majd ösztöndíjjal a Cambridge-i Egyetemen fizikát tanult, és kvantummechanikából is diplomát szerzett.
A mágneses momentumról írt dolgozata elkészítésekor keltették fel érdeklődését a később Nobel-díjjal kitüntetett Isidor Isaac Rabi molekulanyaláb-spektroszkópiai kutatásai. Doktori tanulmányait Rabi kutatócsoportjában folytatta, 1940-ben PhD-fokozatot szerzett, ezután a washingtoni Carnegie Intézetben a neutron-proton és proton-hélium szórás vizsgálatával kezdett foglalkozni.
A britek 1940 szeptemberében az amerikaiak rendelkezésére bocsátották a második világháború kitörése miatt befejezni nem tudott tudományos-technikai fejlesztéseiket, így a radar forradalmasítását ígérő, 6 kW teljesítményű, mikrohullámot generáló magnetron terveit is.
A technológiák továbbfejlesztésére a Massachusetts Institute of Technologyn (MIT) létrehozták a Sugárzástani laboratóriumot, ahol Ramsey a magnetron csoport vezetője lett. Társaival sikerült a hullámhosszt 150 cm-ről 10 cm-re, majd 3 cm-re (X-frekvenciasáv) csökkenteniük, ezáltal az új mikrohullámú radar kisebb, könnyebb és hatékonyabb lett elődeinél.
A radar kipróbálására fejlesztették ki 1942 májusában az első amerikai éjszakai vadászgépet, a Northrop P-61 Black Widow-t. Ramsey tanácsadóként segítette a hadügyminisztériumot a 3 cm-es mikrohullámú radarok hadi szolgálatba állításánál.
A tudós 1943-ban Robert Oppenheimer meghívására csatlakozott az atombomba kifejlesztését célzó Manhattan-tervhez. Los Alamosban ő vezette a nukleáris fegyver megépítését és célba juttatását koordináló csoportot, felügyelte a Thin Man (Sovány ember), majd a Fat Man (Kövér ember) atombombák fejlesztését - a Fat Mant be is vetették, 1945. augusztus 9-én dobták le Nagaszakira.
A háború után visszatért a Columbia Egyetemre, ahol Rabival folytatták közös molekulanyaláb-kísérleteiket. Mindketten részt vettek a neves kutatóintézet, a Long Island-i Brookhaven National Laboratory megalapításában, ahol Ramsey 1946-ban a fizikai osztály első vezetője lett. 1947-ben csatlakozott a Harvard Egyetem fizikai tanszékéhez, ahol négy évtizeden át folytatta kutatásait.
1949-ben az atomok szerkezetének vizsgálati módszerét az atomoknak két különálló, rezgő elektromágneses mezőn (szeparált oszcilláló mezők) való átvezetésével tökéletesítette. Részt vett a lézer mikrohullámokat kibocsátó "rokona", a hidrogénatom rezonanciafrekvenciáján működő hidrogénmézer és az ezen alapuló rendkívül pontos időmérő, az atomóra kifejlesztésében.
A mikrohullámú oszcillátorral szinkronizált atomi rezgések igen pontos időmérést tettek lehetővé, ez lett a céziumos atomóra alapja. A metrikus mértékrendszerben (SI) 1967-ben a másodperc fogalmát úgy határozták meg, mint a cézium-133 atom 9 192 631 770 rezgésének időtartamát alapállapotban, két hiperfinom energiaátmenet között. (A céziumos atomóra 300 év alatt alig egy másodpercet "késik".) Ramsey kutatásai segítették elő a ma már széles körben alkalmazott orvosi MRI (mágneses rezonanciás képalkotás) készülék feltalálását is.
Tudományszervezőként is fáradhatatlan volt. Az 1950-es években a NATO első tudományos tanácsadójaként működött, számos kutatási és ösztöndíjprogramot szervezett az európai kutatók továbbképzésére. Az 1960-as években részt vett a nagyenergiájú részecskefizikára szakosodott világhírű kutatóműhely, a Fermilab megalapításában.
Tudományos munkásságát számos rangos kitüntetéssel ismerték el. A fizikai Nobel-díjat 1989-ben kapta meg "a szeparált oszcilláló mezők módszerének kidolgozásáért, valamint annak a hidrogénmézernél és más atomóráknál való alkalmazásáért". Norman Foster Ramsey 96 éves korában, 2011. november 4-én halt meg a Massachusetts állambeli Waylandben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
