Az „angolnabérletek” rejtélye: miért lehetett évszázadokon át angolnákkal fizetni Angliában?
2020. december 10. 17:01 Múlt-kor
Korábban
Elhaló kereslet
A nagyböjt szentsége segít megmagyarázni, miért tartott ki oly sokáig az „angolnabérlet” Angliában. A legtöbb egyéb természetbeni bérletfizetési mód a 13. század közepére már eltűnt, azonban a földesurak előszeretettel fogadták el továbbra is az angolnákat bérlőiktől.
A 13. századi feljegyzések tanúsága szerint nem csak, hogy félmillió példány cserélt gazdát évente az országban, de új földbérleti szerződések is köttettek még, amelyekben a fizetés módját angolna formájában jelölték meg.
A valódi csökkenés a 14. században érkezett el, a fekete halál néven ismert nagy európai pestisjárványt követő étrendbeli és gazdasági változásokkal. 1349 után a vörös hús egyre elérhetőbbé vált a szélesebb néprétegek számára is, ahogy a hajdan művelés alatt állt földeket visszahódította a vadon, illetve legelőkké alakították őket.
A lecsökkent népesség egyúttal nagyobb menniységű forgalomban lévő pénzt jelentett a lakosságszámra vetítve, azaz gyakrabban kerülhetett elő a mindennapi tranzakciók során a készpénz. Az angolnák iránti kereslet lecsökkent, és a 14. században évente már csak mintegy 34 000 példányt használtak fizetőeszközként a feljegyzések alapján. A 15. században még meredekebb csökkenés következett be, 1500-ra pedig gyakorlatilag eltűntek az „angolnabérletek”.
Néhány helyen azonban mégis kitartottak: az 1680-as években egy norfolki malmot továbbra is 30 ezüstfontért és 60 angolnáért adtak bérbe. A tulajdonosok azonban – a Felbrigg Hall-i Wyndham család – gyakran ütköztek nehézségekbe a bérlet begyűjtésekor. Az „angolnabérlet” hosszú múltra tekintett vissza, a Wyndhaméktől bérlő molnár pedig úgy tűnik, ekkor már szigorúan a múltba kívánta száműzni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap