Ártatlan civilek lemészárlásától az ágyúzó Jeanne d'Arcig: hét tény a százéves háborúról

Rítusok Azincourt-nál

Az azincourt-i csata 1415. október 25-én, Szent Krispin napján kezdődött délelőtt 11 óra körül. Az éjszaka folyamán az eső sártengerré változtatta az angol és a francia sereget elválasztó felszántott mezőt, és habár mindkét sereg már hajnalban felállt, egyikőjük sem mozdult órákon át. Végül V. Henrik angol király (uralkodott 1413-1422) megparancsolta az előrenyomulást.

Mielőtt azonban csapatai megindultak volna, letérdeltek – az íjászok és lovasok egyaránt –, megcsókolták a földet, és egy kis darabot a szájukba vettek belőle. Ez a kollektív, de mégis rendkívül személyes szertartás szentségesnek tűnik, amely az Eucharisztia elemeit ötvözi a temetéssel. Áldásként szolgált, valamint megtisztulásként és a halálra való felkészülésként. Az egész angol–francia háború során hatalmas vallási és szimbolikus jelentősége volt a csatáknak. A vereség vagy győzelem nem csupán az isteni ítélet jele volt, de sokak számára magát a végső ítéletet is elhozhatta.

1. Valóban száz évig tartott?
2. A „V” volt már ekkor is a győzelem jele?
3. Totális háború?
4. Rítusok Azincourt-nál
5. Számok Azincourt-nál és Shakespeare-nél
6. Mondatok Azincourt-nál és Shakespeare-nél
7. Lőfegyverek és lőpor

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat