Arany idők voltak a tragikus sorsú Teleki László gyermekévei

Az Arany idők tulajdonképpen egy konferenciának köszönheti megszületését, mint ahogy azt a könyv előszavából is megtudhatjuk: az akkor elhangozott, Teleki László neveltetése című előadása ébresztette rá az irodalomtörténészt arra, hogy a tragikus sorsú politikus neveléséről fennmaradt két legfontosabb forrás kiválóan alkalmas arra, hogy két nézőpont: a korabeli pedagógiai irodalom és egy konkrét személy nevelés-nevelődési problémáit összekapcsolja.

Az egyik forrás tulajdonképpen magának az édesapának az útmutatása fiai nevelője számára, és Gróf Teleki László tanácsadása a nevelésről [1769] címet viseli. Már az értekezés megírásának a szándéka is felhívja a figyelmet a Teleki család neveléssel kapcsolatos stratégiai elképzeléseire: a mintegy 15 évet átölelő, aprólékosan kidolgozott nevelési terv sem az anyagi, sem a szellemi erőforrások felhasználását nem sajnálja a gyermekek majdani társadalmi szerepvállalásának elérése érdekében.

A gróf írása egyszerre képezi le a 18. század végi nevelési elvekről való általános elképzeléseket és konkrét gyakorlatokat, valamint mutatja be az átlagosnak vagy tipikusnak közel sem nevezhető erdélyi arisztokrata sajátos gondolkodásmódját. Aprólékosan felépített munkájában ily módon jelenik meg egymás mellett a higiénia és jellem, az étkezés és a fegyelem, vagy éppen az öltözködés és a vallási érzület.

A kötet másik fontos forrása A Latzi Jegyzőkönyve, amelynek szerzője nem más, mint a gyermek Teleki László (1811–1861), akinek 1821–22-ből származó feljegyzéseit tartalmazza a naplótöredék. A mintegy harminc hét eseményeit taglaló írásban sajátos hangvétellel, egy 11 éves kisfiú szemüvegén keresztül jelenik meg falu és város, családtagok, nevelők, vendégek, olvasmányok, tanórák és színházi események.

Bár a könyv fókuszában Teleki László neveltetése áll, tágabb dimenzióit tekintve magával a családdal is bőségesen foglalkozik. A Kazinczy, Bod Péter vagy Bajza József által leginkább kultúrateremtőként és a tudományos szcénát felvirágoztató családként bemutatott erdélyi Teleki család házasságaik és pozícióik révén újra és újra megerősítették helyzetüket a magyarországi arisztokrata körökben.

A kötet közülük is leginkább az utókor által szinte elfeledett egykori mecénásról és kultúrpolitikusról, Teleki III. Lászlóról (1764–1821) és fiairól, a Magyar Tudományos Akadémia első elnöki tisztét betöltő Józsefről (1790–1855) és a legkisebb fiúról, Lászlóról szól, akinek politikai pályája, tragikus sorsa és öngyilkossága ma már széles körben ismert és gazdagon dokumentált.

Teleki László naplójának első fele a család sziráki kastélyában keletkezett. Érdekesség, hogy éppen a napló keletkezésének az évében, 1821-ben elhunyt apját csak egyszer említi írásában, igaz mély és őszinte érzésekkel: „Két fertály háromra ebédeltünk, azután eszembe jutott Édes papa halála és sirtam.”

A festői nógrádi dombok ölelésében található kastélyban a kis „Latzit” a következő társaság vette körül: édesanyja, akit naplójában „Édes mamának” szólít, húga Auguszta, egy nevelő és egy nevelőnő, egy dajka, „Kári néni”, édesanyja unokatestvére, és persze a kastély kiszolgálószemélyzete. A család jellemző módon a nyarakat töltötte Szirákon, az őszi-téli hónapokra beköltöztek Pestre, a Szervita téren álló palotájukba.

Teleki László 1861-ben

Fábri Anna kilenc évig készülő könyve minden időt, türelmet és fáradságot megért. Az igényesen szerkesztett és gazdagon illusztrált kötet közérthetősége és olvasmányossága mellett hitelesen, a tudományosság magas fokán tárja fel a Teleki családot körülölelő pedagógiai légkört, valamint az apák és fiúk viszonyát a család korai genealógiája során. Mindemellett széles teret nyújt a Teleki fiúk nevelőinek, és azok elveinek, eredményeinek és a göttingeni tanulmányok bemutatásának, és nem utolsó sorban részletgazdagon foglalkozik a korabeli gyermekkor szocializációjának legfontosabb színtereivel, a családdal, a játékkal, a vallásos neveléssel, a színházzal és erkölcsi neveléssel.

Fábri Anna: Arany idők. Eszmék és emberek gróf Teleki László neveltetésében, Kortárs Könyvkiadó, Budapest, 2022. 357. o.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?