2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Amikor egy majom festményeiért rajongtak a műértők

2023. március 5. 09:50 Múlt-kor

Hallottak már Pierre Brassau-ról, a neves festőről? Ha esetleg nem, ne rohanjanak azonnal a legközelebbi könyvesboltba művészettörténeti szakkönyveket vásárolni, Pierre Brassau ugyanis valójában nem létezett. A történelem egyik legfrappánsabb átverése egy svéd újságíróhoz köthető.

majom

Művész az állatkertből

Az avantgárd – lényegéből fakadóan – kísérleti jellegű, a kultúra és a művészet addigi kereteinek újragondolására, átformálására készteti a befogadót. Az embernek az avantgárd művészi alkotások szemlélve azonban sokszor az az érzése, hogy egy egyszerű szélhámossággal van dolga.   

Pierre Brassau műveit egy 1964 februárjában tartott göteborgi avantgárd kiállításon mutatták be először a nyilvánosság előtt. Az ismeretlen alkotó mellett neves angol, dán, osztrák, olasz és svéd alkotók munkái is megjelentek, de Brassau különleges, formabontó művészete iránt is nagy volt az érdeklődés a kritikusok és műgyűjtők részéről. Hosszú perceken át álltak egy-egy Brassau-kép előtt, miközben igyekeztek kitalálni, mi lehetett a művész szándéka. Valami olyasmit láthattak, amihez foghatót soha korábban.

Bár az absztrakt művészek – Franz Kline, Jackson Pollock, Hilma Klint stb. – munkái a kritikusok körében nagy népszerűségnek örvendtek, az alkotók ritkán találták meg a közönséghez vezető utat (ha egyáltalán törekedtek erre). A kritikusok és a közönség absztrakt művészettel kapcsolatos véleménye közötti áthidalhatatlannak látszó ellentét inspirálhatta Åke „Dacke” Axelsson svéd újságírót, hogy megalkossa Pierre Brassau figuráját.

A kritikusok védelmében fontos megemlíteni, hogy korántsem a „francia” művész munkái voltak a legkülönösebb alkotások, amelyet az ítészek valaha láttak. A kísérleti művészetbe egy szakítás után használt ágy kiállításától kezdve a konzervdobozokba történő székletürítésig sok minden belefért. Ezekben az esetekben megoszlott a kritikusok véleménye, Brassau esetében azonban egyöntetűen pozitív volt a visszajelzés. 

Rolf Anderberg a Morning Postenben írt cikkében kifejtette, hogy az érdeklődők számos „súlyos” munkát láthattak a göteborgi kiállításon. Az ismeretlen művész alkotásairól a következőket jegyezte meg: „Brassau erőteljes mozdulatokkal fest. (...) Ecsetje dühös igényességgel gyűrűzve hasít a vásznon. Pierre egy olyan művész, aki egy balett-táncos finomságával alkot.” Mindössze egyetlen kritikus értékelte negatívan Brassau munkáit: „Ilyen csak egy majom lett volna képes csinálni” – írta, és ekkor még nem sejtette, mennyire igaza van.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az elégedett vásárló egy Brassau-képpel hagyja el a galériátMetro Meteor
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár