A „megbundázott” házassági nyereményjáték győzteseinek így sem volt könnyű dolguk 1932-ben
2021. március 5. 16:39 Murányi Gábor
Korábban
Bunda méretre szabva
Álmodozók, tessék hát pályázni – szólította fel a lap az olvasóit –, hisz mindenki „igényjogosult”, aki megfelel az egyetlen feltételnek, a szegény lányságnak. A „legfeljebb tíz nyomtatott sorba” sűrített életkörülményeket pedig „előkelő irodalmi és társadalmi személyekből összeállított zsűri” bírálja majd el. Az esküvőre a film bemutatójának napján kerül sor, a menyasszony egyik tanúja Zágon, a másik pedig a filmben a vőlegényt alakító hősszerelmes ikon, Wolf Albach Retty lesz. (Nem lett, ellenben évekkel később leginkább Romy Schneider apjaként emlegették.)
A megcélzott olvasók – akik hétről hétre leperkálták az álomvilágba való 60 filléres belépőt, vagyis megvették a luxus-, illetve a luxuspótló cikkek hirdetéseivel teli Színházi Életet – nemcsak hozzászokhattak az efféle csalikhoz, már-már el is várták azokat, s titokban reménykedtek, hogy egyszer talán az ő álmaik beteljesülésére is sor kerülhet.
Hangosan, persze sokadik csalódásuk tapasztalatával, inkább azt hangoztatták, hogy umbulda úgyis az egész. „Rég el van már döntve, ki lesz a nyertes” – morgolódott magában a képes hetilap ominózus felhívását megpillantva a későbbi „befutó” kisasszony is.
A végül kelengyét és lakásbútort – s nem mellesleg mennyasszonyi ruhát is – elnyerő 22 esztendős, kereskedelmi iskolát végzett, németül és franciául is beszélő, s a háztartást betegeskedő édesanyjától átvevő budapesti S. Erzsike nem mondható, hogy túlontúl figyelemreméltó szöveggel pályázott volna az utolsó utáni pillanatban: „Vannak csodák, ismételgetem magamban (…) s bár semmi olyan érvet nem tudok felhozni, ami pályázótársaim közül kiemelne, mégis remélem, hogy a mélyen tisztelt bírálóbizottság nekem fogja juttatni a kitűzött díjat”.
„Álmomban sem gondoltam volna arra, hogy ezúttal a »bunda« rám van szabva” – vallotta meg sok évvel később „Székely Erzsike” a lányának és fiának írt visszaemlékezésében. Volt ugyanis egy „csoda”, nevezetesen az, hogy a szegénylány-verseny győztesének nővére az amerikai filmkonszern budapesti leányvállalatánál állt alkalmazásban, mi több a propagandaosztályon dolgozott. Így közelről látta a rögtönzött reklámötlet kivitelezése körüli kapkodást. Azt például, hogy a pályázatok csak zúdulnak, ám a tekintélyes zsűrinek nyoma sincs, az esküvői toalettet felajánló divatszalon viszont naponta telefonál, elvégre a méretre készülő esküvői ruha varrásakor nélkülözhetetlen a menyasszony.
Alighanem az idő szorítása is közrejátszott abban, hogy az egyébiránt roppant bátortalan nővér vett egy mély lélegzetet, s azzal a vakmerő kérdéssel fordult a főnökéhez: „Igazgató úr, kérem, nem lehetne az a szegény kislány az én húgom?” A beszélgetés rövid volt, ám annál hatékonyabb. A főnök, Guttmann Károly miután alaposan kikérdezte beosztottját, s megbizonyosodott róla, hogy az ajánlott leányzó a szegénységi feltételeknek megfelel, nem „trampli”, sőt fotogénnek mondható, a bemutató előtt tíz nappal rábólintott erre a megoldásra.
A továbbiak a már említett (a családi archívumban eddig féltve őrzött) magánkrónikából rekonstruálhatóak. „Mi lesz, ha kiderül az egész, még bajba kerülünk” – aggályoskodott például a kijelölt főszereplő, akinek idézett „pályázatát” is a nővére vetette papírra. A história a vőlegénynek, Török Tibornak sem igen tetszett, csak hát a jegyesség már a harmadik évébe lépett, s ha elektroműszerészi állásából nem bocsátották is el, a gazdasági válságra hivatkozva éppen csökkentették a fizetését. Így aztán „mindenki beadta a derekát”.
Az idő előtt főhadnagyként nyugdíjazott papa maradék kapcsolatait latba vetve beszerezte a házasságkötéshez szükséges iratokat, s még soron kívüli időpontokat is kialkudott a polgári és a templomi esküvőhöz. Az állástalan menyasszony, aki bedolgozó varrónőként jutott csak némi keresethez, éjszaka dolgozott, hogy aztán délelőttönként modellt állhasson a ruhaszalonban. A férjjelölt pedig csak az utolsó utáni pillanatban mert rendkívüli szabadságot kérni.
„Már holnaptól? Talán nem tudta, hogy nősül, vagy olyan sürgős?” – viccelődött cinkosan kacsintva a fogaskerekű vasút főmérnök-főnöke, de a vőlegény ezúttal szó nélkül nyelte le a tréfát. S mert nem vágott sértődötten vissza azzal, hogy arája jogosan viseli majd az esküvőn az érintetlenségét jelképező mirtuszkoszorút, megkapta a kért szabadnapokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát 15:05
- Karinthy és Horthy is megcsodálhatta a magyar vidéket a Zeppelin fedélzetéről 11:20
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban 09:05
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap