Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
2020. január 30. 18:45 Múlt-kor
Korábban
„Spanyol” nátha
A korábbi „orosznátha” onnan kapta nevét, hogy a járvány kiindulási pontjának az Orosz Birodalom részét képező Buharát (a mai Üzbegisztánban) vélték. A három évtizeddel később kirobbant világjárványt spanyolnáthának nevezi a mai napig a köznyelv, holott köztudott, hogy nem Spanyolországból indult pusztító útjára.
A halálos influenza három hullámban söpört végig a világon: 1918 tavaszán egy mérsékeltebb járvány formájában, amelyet egy rendkívül halálos fertőzési hullám követett ugyanazon év őszén, végül pedig 1919 elején erősödött fel újra egy, a kettő közötti pusztító erővel bíró járvánnyal.
Az első eseteket hivatalosan 1918 márciusában jegyezték fel az Egyesült Államokban, a Kansas állambeli Camp Funston katonai bázison. Hat héttel később a betegség már elérte a nyugati front lövészárkait Franciaországban, de Spanyolországban csak májusban jelent meg.
Elnevezésének oka egy háborús félreértés. A többi jelentősebb európai országgal ellentétben ugyanis Spanyolország semleges maradt az első világháborúban, így az ottani sajtó nem volt szigorú cenzúrának alávetve.
Az első spanyolországi esetekről szóló beszámolók tehát megjelentek 1918 májusában a spanyol lapokban, és mivel ezen esetek közé tartozott maga XIII. Alfonz király, miniszterelnöke, és számos más kormánytag, az ország szorult helyzete kívülről is feltűnő volt.
Az emberek ezáltal világszerte arra következtettek, a betegség Spanyolországból terjedt szét, e nézetet pedig a hadakozó országok propagandistái is szították, mivel tudták, náluk valójában hamarabb feltűnt. A harci morál fenntartása érdekében örömmel hibáztatták Spanyolországot, a név pedig megragadt a köztudatban.
A spanyolok érthető módon nem örültek a „megtiszteltetésnek”, és arra gyanakodtak, a franciák okozták szándékosan az országukat sújtó járványt a határ túloldaláról. Itteni elnevezését a madridi Zarzuela színház egyik előadásából nyerte: a Don Juan mondáját újramesélő operett, A feledés dala népszerű része volt a Nápolyi katona (Soldado de Nápoles) című dal, amely a betegség spanyolországi nevévé vált.
Habár a járvány nem Spanyolországból indult, az ibériai ország sokat szenvedett miatta. Ugyan a 20. század elején az influenzát meglehetősen „demokratikus” betegségnek tartották – nem kímélte a gazdagokat és a nemeseket sem –, az embereknek feltűnt, hogy a „nápolyi katonának” meghatározható célcsoportjai vannak.
A nagyon fiatalok és a nagyon idősek mellett a 20 és 40 közöttieket is gyakran megfertőzte, és a férfiakat jobban kedvelte a nőknél – kivételt képeztek ez alól a terhes nők, akik kimondottan nagy veszélynek voltak kitéve.
E kor és nem szerinti megoszlás megismétlődött szerte a világon, de a kór pusztítása egyúttal igen egyenlőtlen volt: Ázsia lakói mintegy harmincszoros valószínűséggel haltak bele a betegségbe, mint az európaiak.
Általában véve Afrikában és Ázsiában volt a legmagasabb a halálos esetek aránya, Európa, Észak-Amerika és Ausztrália jóval kevesebb veszteséget szenvedtek.
A kontinenseken belül is nagy eltérések voltak e tekintetben: a Szaharától délre kétszer vagy háromszor is nagyobb volt a halálozási arány, mint Észak-Afrikában, míg Európában Spanyolországé volt a legmagasabb – kétszer akkora, mint Franciaországban vagy Nagy-Britanniában, és háromszor akkora, mint Dániában.
Az egyenlőtlenségek nem értek véget itt sem: általánosságban a városokat jobban sújtotta a kór, mint a vidéket, azonban a városokon belül is óriási eltérések voltak.
A legtöbb nagy központban a nemrég érkezett bevándorlók jóval nagyobb arányban vesztették életüket, mint a helyiek, a vidéki falvak esetében pedig előfordult, hogy míg egyet valósággal megtizedelt a járvány, a szomszédos – szinte minden tekintetben azonos tulajdonságokkal rendelkező – településen alig észleltek megbetegedést.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
- A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
- Etiópia szégyenletes legyőzésével lett ismét császára Rómának
- Sűrűn tűzdelték botrányok az újraalapított cannes-i filmfesztivál történetét
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Négyórás beszédet tartott az utolsó szó jogán a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna 19:05
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén 17:05
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház 16:05
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
