Aki elhitette, hogy Jancsi és Juliska a valóságban egy 17. századi gyilkos pék testvérpár volt
2019. július 12. 14:21 Múlt-kor
A Grimm testvérek által megalkotott mese, a Jancsi és Juliska, azaz eredeti nyelven Hänsel und Gretel mondhatni szinte a világ minden generációja számára ismerős, a teória viszont már kevésbé, miszerint a testvérek valós személyek voltak. A történet először 1812-ben került kiadásra, a sikert követően pedig számos nyelvre lefordították, majd később rajzfilmek és filmek is készültek belőle. A tudományos megközelítéshez az inspirációt az az 1963-ban felfedezett információ alkothatta, hogy állítólag létezett a XVII. században egy gyilkos pék testvérpár. A bizonyítékot egy német író tárta a közönség elé azt állítva, hogy az alkotás valódi, megtörtént alapokon nyugszik.
Korábban
A titkos mézeskalácsrecept
Az 1963-ban megjelent tényfeltáró könyv címe „Az igazság a Jancsi és Juliskáról,” melyben a szerző állítja, hogy létezett a XVII. századi Német-római Császárság területén egy testvérpár, akik foglalkozásuk szerint pékként keresték kenyerüket. Állítólag kioltották életét egy boszorkánynak, aki egyben tehetséges cukrász is volt azért, hogy megszerezhessék titkos mézeskalácsreceptjét.
A könyv olyan sikeres lett, mint maga a mese, a téma lázban tartotta mindkét Németországot. Míg az NDK és az NSZK lakosságát izgalommal töltötte el a könyv és rengetegen meg is vásárolták, lassan kiderült, hogy semmi sem bizonyítja az anyag hitelességét, sőt az egész csupán a szerző, a most 90 éves Hans Traxler meseíró agyszüleménye volt.
Claudia Schwabe, a Utah-i Állami Egyetem mesekutatója szerint ez a munka volt a világ legszenzációsabb átverése, mely még számos akadémikust és tudóst is megtévesztett. Traxler, a művének kiadását megelőzően, ám még ugyanabban az évben elolvasta C. W. Ceram A régészet regénye című könyvét, mely a nagy archeológiai felfedezések történetét mutatja be.
A háttértörténet és a tudomány összekapcsolása oly módon megihlette, hogy hamarosan nekilátott a németországi Kasselben megalapított Grimm-Múzeumban a fivérek utáni kutatómunkának, akik 1963-ban éppen 100 éve hunytak el.
Traxler fiktív alakja, Georg Ossegg egy tanár és amatőr archeológus, mint a híres Heinrich Schliemann, aki az ókori görög romokat és leleteket feltárta Trója városát keresve, hogy bizonyítékot találjon Homérosz Iliász című alkotásának valós alapjához. Ahogy az 1890-ben elhunyt Schliemann, úgy a könyvbéli Ossegg is megszállottan dolgozott, ám ő a Jancsi és Juliska történetében megjelenített mézeskalács házikót igyekezett meglelni.
Traxler szerint a tanárt 1945-ben tanulóival együtt a Hessen tartományban található Steinauba evakuálták, ahol találkozott egy helyi farmerrel. A férfi beszámolt Osseggnek arról, hogy Spessart hegység erdejében, melyet boszorkányerdőként is emlegetnek, található egy boszorkányház. Az épületet állítólag a farmer nagyapja saját szemével látta és járt is benne.
Az információ felkeltette Ossegg érdeklődését és további nyomozást tervezett, ám a háború végén visszatért szülővárosába, Prágába. Évekkel később, 1962-ben Spessart erdejébe költözött, hogy újrakezdje kutatását, melyet a Grimm fivérek meséjét hitelesnek tekintve kívánt folytatni. Elsőként a helyszínt szerette volna meghatározni, ahol a szülők a gyerekeket magukra hagyták, így egy meglehetősen kockázatos kísérletet hajtott végre.
Egy nyolcéves kisfiú zsebeit feltöltötte kavicsokkal és útnak indította egyedül az erdőben ugyanúgy, mint a mesében, kis eltérés, hogy ott Jancsi morzsákat hagyott maga után. A próbálkozás eredménytelen volt, de nem adta fel, ezúttal ő maga bolyongott az erdőben, mígnem egy tisztáshoz érkezett.
Eredményt a következő hónapok erőfeszítései hoztak, amikor a boszorkányház romjait meglelte a meglehetősen jó állapotban fennmaradt négy kemence alapzatával együtt. Az egyikben megpillantott egy női holttestet. A felfedezéstől lelkesedve kereste Jancsi zárkájának esetleges nyomait, ám ezzel kapcsolatban semmit sem talált.
A romok közt viszont megtalálta a ház ajtajának törött zsanérjait, ebből arra következtetett, hogy a testvérpár betört a házba, megölték a boszorkányt, majd a testet elégették. Azon véleményt, miszerint a receptért tették, arra alapozta, hogy az egyik falnál egy fémdobozban, elszenesedett mézeskalácsra bukkant, valamint sütőeszközökre és egy darab papírra, melyen a recept volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap
